Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem olyan régen olvastam Matolcsy György interjúját, az adórendszert illetően szinte ugyanazok az elképzeléseink. A kisadók megszüntetése, a helyi iparűzési adók kivezetése, lehet sorolni a pontokat. Amit mi elkezdünk, szerintem bármilyen más kormány szívesen folytatja majd. A lépéseinket a gazdasági szükségszerűség diktálja - mondta az Indexnek adott interjúban Oszkó Péter, pénzügyminiszter.
A Postabank-ügy a lehető legszigorúbb kezelés alá kell essen a minisztériumban, de ez eddig is így volt, nem lesz változás - mondta arra a felvetésre, amely szerint az általa eddig irányított céget, a Postabank egykori könyvvizsgálójaként, harmincmilliárd forintos kártérítésre perli az állam, és ebben a perben a PM a felperes.
Az Oszkó vezette PM olyan típusú szabályozásbeli változásokat tervez, ami egyfelől pontosan a helyére fogja tenni az olyan fogalmakat, mint az offshore vagy az adóparadicsomok ügye. Hamarosan látni fogja mindenki, hogy sokkal nagyobb szigorral fogunk ezen a területen fellépni, mint amit az eddigi szabályozásból ki lehetett olvasni - fogalmazott. Olyan technikák beillesztéséről van szó, melyek sok nyugati, sőt régiós ország adórendszerében régóta léteznek. Nagyon sok ország azt mondja, hogy ha nekem van egy társaságom egy másik országban, ami ott adót nem fizet, annak jövedelmét bele kell foglalni az adóbevallásba. Ezt a kiskaput be lehet és be is fogjuk nagyon hamar zárni itthon is.
Katona Tamásra, mint leendő államtitkárra úgy esett Oszkó választása, hogy ő kívülről-belülről ismeri az apparátust, és a lehető leghatékonyabban végre tud hajtatni mindent, ráadásul biztos lehet a lojalitásában is.
A Reformszövetség februári programja 3-3,5 százalékos idei gazdasági visszaeséssel számolt, arra a bázisra készültek a javaslatok, most pedig a kormány a piaci konszenzusnak megfelelően, talán annál kicsit pesszimistábban arra számít, hogy akár 6 százalék is lehet a recesszió - indokolta a Reformszövetség és a kormány programja közötti eltéréseket Oszkó. Részben az ennyivel rosszabb gazdasági helyzet indokolja, hogy idén csak egy nullszaldós adóátrendezést engedhetünk meg magunknak. Másrészt, amit meg tudtunk volna tenni februárban, az most, április közepén már nem fér bele. Az irány, a cél nem változott, de a konkrét lépések a gazdasági feltételekhez igazodnak. Továbbra is a lehető legnagyobb adócsökkentést fogjuk meglépni - fogalmazott.
Az idei 5 százalékpontos járulékcsökkentést mindenképp meglépik, ennek azonban az az ára, hogy idén a fogyasztási adókat feljebb srófoljuk, hogy nullszaldósra hozzuk ki az adóátrendezést - mondta Oszkó. Most tovább folyik a munka, hogy 2010-re találjunk forrásokat adócsökkentésre. Lakossági tehernöveléssel ez már nem kezelhető, abból az idei lépéssel kihozzuk a maximumot, többet szorítani nem lehet.
Forrásokat ott kell majd keresni, ahol Magyarország hozzánk hasonló fejlettségű államokhoz – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – képest sokat költ. A szociális területen és az állami működési funkcióknál a most meghirdetett program tekintélyes összeget takarít meg.
Még egy terület van azonban, ahol jelen van a túlköltés: az állam gazdasági célra a hozzánk mérhető országokhoz képest túl sokat költ. Itt még lehetne tartós megtakarítást elérni. A 2010-es koncepció még formálódik. És mindezek eredményeként az adórendszer átalakítása egy három eves átfutási időben nagyjából meg is történhet, ahogy azt egyébként a Reformszövetség programjában is terveztük, és a szigorú kiadáscsökkentési program eredményeként akár az eredeti elképzelések is megvalósíthatóak lesznek.
A pénzügyminiszter leszögezte: tartani fogják magukat az IMF-fel és az Európai Bizottsággal kötött megállapodáshoz.
Idén nullszaldós adóátrendezésre lehet számítani. 2010-ben mindenképpen szeretnénk lejjebb szorítani az adóelvonási szintet, az ezt eredményező csomagot ezekben a hetekben állítjuk össze.
E hét közepéig a parlament előtt heverő, felfüggesztett, a korábbi kormány által beterjesztett adócsomaghoz beadjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek az idei lépéseket foglalják magukban. A 2010-es adólépéseket egy külön törvényjavaslatban szeretnénk benyújtani, és minél gyorsabban el kívánjuk fogadtatni a parlamenttel. Vélhetően meg kell hosszabbítani egy-két héttel az Országgyűlés tavaszi ülésszakát, így akár június végére törvényi formát ölthetnek a 2010-es adóintézkedések - mondta Oszkó.
Szerinte elképzelhető, hogy az adócsomagban lesznek olyan részek, amelyek túlmutatnak 2010-en. Nem zárja ki, hogy a társasági adónál egy többéves ütemezést iktassanak be, hogy végül egy vonzóbb szintre kerüljön a jövőre 19 százalékra módosuló adómérték. Most elsősorban az van a szemünk előtt, hogy fenntartható adósságpályát kell produkálnia az országnak, minden adóintézkedést ebből származtathatunk csak. De ezzel együtt az adórendszer átalakítása egy többéves progam keretében valósítható csak meg, és ésszerűenk tűnik ennek a programnak a kereteit előre meghatározni, tervezhetővé tenni - fogalmazott.
A kormány rövid távon az úgynevezett ciklikusan igazított elsődleges egyenleg javításával, megfelelő nagyságú többlet felmutatásával és tartásával tudja szolgálni, hogy finanszírozható legyen az ország, biztonságos lehessen az adósságpálya. E téren, ha megvalósul a kormány csomagja, kifejezetten jól fogunk állni. 2010-re 4 százalék körüli ciklikusan igazított elsődleges egyenleget tud majd felmutatni az államháztartás, ezt a pozíciót elég tartani a rá következő esztendőkben.
Az evát a jelenlegi adóterhelés mellett nem lehet megszüntetni, ahhoz előbb rendesen át kell szabni az adórendszert és a munkabért sújtó terhelést közel kell vinni az evásokat érintő elvonáshoz, hogy legyen értelme az evát kivezetni a rendszerből. Az ekhó esetében hamarabb is elérhető ugyanez a helyzet. Az ipa vonatkozásában is készülünk legalábbis egyszerűsítésre, de erről még korai lenne részleteket mondani - fogalmazott Oszkó.
Az adójóváírás egyelőre marad a rendszerben, sőt, picit ki is fog terjedni, hogy kiegyensúlyozza az adócsökkentési szándékot. A cél az, hogy kismértékű adócsökkentés legyen a minimálbér duplájáig, vagyis gyakorlatilag az átlagbérig. Azért elegendő szerényebb könnyítés itt, mert ebben a jövedelemsávba tartozók már most is alacsony terhelést viselnek. Jóval nagyobb adócsökkentést kívánunk tenni az átlagbér és az átlagbér négyszerese közötti jövedelemsávban. A legfelső jövedelemsávban pedig lényegében változatlanul hagyhatjuk a terhelést a szolidaritás jegyében. Ezt önmagában adókulcsokkal nehéz lenne elérni, ezért kell az adójóváírást fenntartani.
Ami az ingatlanadót illeti, Oszkó szerint a luxusadó mintájára értékövezeti besorolást kell alkalmazni, de biztosítani kell az adózóknak az ellenbizonyítás lehetőségét. Most még az általános érték alapú ingatlanadó kidolgozásának elején vagyunk, így még arról sincs döntés, hogy a méltányosságot milyen módon érvényesítsék.
Oszkó szerint nem az adórendszeren belül kell kezelni a családi pótlék ügyét. A gázártámogatáshoz hasonló megoldásban gondolkodunk, vagyis olyan rendszerben, amely a családban élő gyerekek számát és az egy főre eső jövedelmet is figyelembe veszi. A részletekkel heteken belül előállunk.
A szuperbruttósításra - vagyis arra, hogy a jövőben ne a bruttó bér után kelljen személyi jövedelemadót fizetni, hanem a munkáltató által fizetett járulékokkal növelt bruttó bér legyen az alacsonyabb kulcsos szja alapja - Oszkó szerint egyrészt amiatt van szükség, mert ezzel egy-két járulék megszüntethető. Másrészt, a munkavállaló az új rendszerben könnyebben átlátja majd, hogy bére után mennyi az összes, őt és munkahelyét sújtó elvonás, és mennyi marad ezek után neki nettó bérben.
A cafeteria kérdéskörével kapcsolatban Oszkó úgy vélte, egy sor nem megfelelően működő elemből áll az adómentes juttatások tág halmaza. Az az ellenérv szokott elhangozni a szigorítással szemben, hogy főként az alacsonyabb jövedelműek részesülnek ezekből az adómentes juttatásokból, megvonásuk ezért nekik fájna a leginkább. Ez tévedés, ilyen típusú juttatásokat nem a kkv-szektorban alkalmaznak tömegével, hanem a nagyvállalatoknál jellemző inkább, ahol egyébként az alkalmazottak jobban keresnek, mint egy kis- vagy középvállalkozásnál. A szigorítás mellett szól, hogy a mai helyzetben a foglalkoztatás bővítése áll mindenek felett. Ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre a válság enyülésével, ahhoz az ezt szolgáló intézkedésekhez kell forrásokat találnunk. És inkább teremtünk forrást a béren kívüli juttatások valamekkora körére kiterjedő szigorítással, mintsem hogy a juttatások mai rendszere továbbéljen, a ma munkában levők új ajándékutalványokat vihessenek haza, de közben ne is jöjjenek létre új munkahelyek. Minden forintot arra akarok felhasználni, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjék.
Van ugyanakkor néhány juttatás, amelyre egy egész iparág ráépült, és megszüntetése nagyon sok munkahely megszűnését vonná maga után. Egyenként végig kell nézni a juttatásokat, és azt, hogy azokat mire lehet felhasználni. Az üdülési csekk például a belföldi turizmus forgalmának jelentős részéért felelős, de nem ésszerű, hogy tankolásnál is fel lehessen használni.
Azon leszünk, hogy a kiadáscsökkentési csomag elemei is a tavaszi ülésszak alatt törvényerőre emelkedjenek. A piacnak, a befektetőknek is fontos, hogy lássák, amit tegnap bejelentettünk, bejelentett a kormányfő, azt minél hamarabb törvénnyé formáljuk. A politika számomra olykor nehezen tervezhető mivolta is arra sarkall minket, hogy mielőbb elfogadtassuk a képviselők többségével a takarékossági csomag részelemeit.
