Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világgazdasági recesszió a magyar gazdaságot hatványozottan érinti, a GDP 5,5-6 százalékkal csökkenhet az idén, miközben a magyar állam több pénzt von el a gazdaságtól és a lakosságtól, mint a régiós országok - erről beszélt tegnap Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP és az SZDSZ képviselői előtt tartott helyzetértékelésében. A kormányfő előadásában ismertette a jelenlegi helyzetet, a szükséges intézkedéseket, illetve a válságkezelő program várható következményeit - számolt be az MTI.
A kormányfő szerint a magyar állam a szociális- és lakástámogatásokra, az állami működési költségekre és adósságszolgálatra költ jelentősen többet a régiós országoknál. Bajnai úgy látja: a csapdahelyzetből csak a növekedés élénkítése révén lehet kitörni. Ezért erős megszorításokra van szükség: idén 400 milliárdos, 2010-ben pedig már 900 milliárdos lefaragásra kell számítani.
A kormány visszafogná a növekedést akadályozó állami tevékenységeket, ösztönzőbb adó- és támogatási rendszert építene, ugyanakkor szolidaritást vár az államtól, a politikától és a vagyonosoktól - olvasható a Népszabadságban.
A kabinet tervei szerint a rövid távú válságkezelésnek ki kell terjednie a pénzügyi rendszer stabilizálására, a gazdasági válság hatásainak enyhítésére, a munkahelyek megőrzésére, valamint az uniós források felhasználásának gyorsítására. Az állami intézkedések mellett a kormányzat "szolidaritást" vár el a vagyonosoktól és a politikától is. Előbbiek esetében felveti a vagyonadó bevezetését, és azt, hogy 2010. december 31-ig fenntartaná a magánszemélyek különadóját.
Az MTI információi szerint a kabinet úgy számol, hogy az egyensúlyteremtő intézkedések révén az ország teljesíti az IMF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. Emellett a program tartósan csökkenő pályára állítja az államadóságot; eszerint a 2008 végén lehívott IMF-hitelt 2012-ben lehet teljes egészében visszafizetni.
A válságkezelő program eredménye lehet az is, hogy rövid távon is javul az államháztartási egyenleg, illetve a szerkezeti reformok elindításával a gazdaság növekedésnek indulhat. A számítások szerint 2010-ben még 0,6 százalékos lehet a recesszió, de 2011-ben már 2,6 százalékot is elérhet a gazdasági növekedés.
Az MSZP frakcióülésén Szanyi Tibor szorgalmazta, hogy az alapvető élelmiszerek, az alternatív energia és távfűtés, valamint az építőipar, a vendéglátás és a turizmus áfáját csökkentsék 12-15 százalékosra. Mesterházy Attila, az MSZP alelnöke szerint a frakcióban elhangzó javaslatok a munkahelyek megőrzése, az arányos teherviselés és a negatív társadalmi hatások csökkentése köré csoportosulnak. Hárs Gábor, az MSZP képviselője kijelentette: fenntartja magának a jogot, hogy a válságkezelő program minden egyes intézkedéséről külön döntse el, megszavazza-e azt - írta a Népszabadság.
