Bajnai Gordon gazdasági miniszter a nemzeti csúcs ülésének nyitóbeszédében lényegében megismételte és összefoglalta mindazokat a problémákat és megoldási javaslatokat, amelyeket részleteiben már ismertetett az elmúlt hetekben. Amellett, hogy a miniszter szerint alapvető szerkezeti reformok kellenek, legelőször is pénz kell a vállalkozásoknak.
Ennek érdekében 1400 milliárd forint közvetlen forrás áll majd a cégek rendelkezésekre. Ez az összeg több forrásból állhat össze, ám javarészt az uniós források átcsoportosításával teremtik elő. Összesen kétezer milliárd forint gazdaságélénkítő program ez összesen (az önrészekkel és egyéb hozzájárulásokkal együtt), ami százezer munkahelyet teremthet, illetve menthet meg.
Először is a bankokat kell forráshoz juttatni, hogy tudjanak hitelt kihelyezni. Persze akkor sem biztos, hogy kihelyezik ezt a forrást, ehhez garancia kell, de még ez is kevés lehet a jelenlegi kamatterhek mellett.
Vagyis a kamattámogatást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Forrásokat fogunk teremteni arra, hogy támogassuk a kkv-k hitelkamatait - tette hozzá a miniszter. Ezt uniós források átcsoportosításával lehet elérni.
Gyurcsány és a korlátok
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mint pártelnök szólalt fel. Azzal kezdte, hogy a vállalkozások, munkaadók szóvivői azt mondták: a kormány válságkezelő programja alapvetően jó irányba halad. Arra kérte a miniszterelnök a politikustársait, hogy ne szerepet játsszanak és fogadják el referenciának azt, amit a vállalkozások mondanak.
Sokan gazdasági és politikai válságról beszélnek - mondta Gyurcsány. Rendben, fogadjuk ezt el egy pillanatra - fogalmazott. Kijelentette: az elmúlt évtized végén ellenségképzés indult el a politikában, mindenki végveszélyben érezte magát, amelyből csak rálicitálás lehetőségével láttak kiutat, ám a szociális licitálás vége a gazdaság erőinek felhasználása. Az összerendeződés politikájához kell utat találni - mondta.
"Nem az a bátorság, hogy Matolcsy úr véleményét kritizáljam. Ahhoz kell bátorság, hogy átlépjük a saját korlátunkat. Onnan kezdődjön a válság megoldása, hogy mindenki magának teszi fel a kérdést: én hol hibáztam. Csak ez a sorrend a helyes. Igaz, hogy a válság egyik oka, hogy 2001 és 2006 között túlköltöttük magunkat. De ez csak egy ok. Mit gondolnak, a cseh állampapírokat most veszik? Nem. Az is kiszáradt, ugyanúgy, mint a magyar. Először meg kell ismerni a valóságot, majd azt megosztani a nyilvánossággal" - fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: a kormány tervei megfelelőek. Meg kell találni az eszközöket, hogy minél több munkahelyet őrizzenek meg, ebben együtt kell működni a munkaadóknak és a munkavállalóknak. A jegybank politikájában az inflációkövető politika mellett a likviditást kell elősegíteni - erről részleteket nem kívánt elmondani Gyurcsány, mert mint mondta, ez már veszélyes terep lenne.
Pályázatokban a megoldás?
A most meghirdetett uniós források 30 százaléka jut majd forrásfinanszírozásra. Megnövekedik a támogatott rész egy beruházásnál - akár hetven százalékos, de legalább 50 százalékos lesz az arány. Az ÚMFT-ből 500, az agrártámogatások keretéből 400 milliárd forint forrást tudunk teremteni. Persze ezt valahonnan el kell venni, és ebből biztosan lesz még vitánk - szögezte le Bajnai.
Jövőre olyan automatikus pályázatot indítunk, ahol néhány héten belül eldőlhet, hogy megkaphatja-e az 50 milliós hitelt, amiről a neten is kitölthető pályázaton. Gazdaságfejlesztési oldalról is segítség kell, bizonyos térségekben ugyanis elhúzódó válság is kialakulhat. A munkahelyek megtartása érdekében járulékkedvezményt kell biztosítani. Akár azért is lehet támogatást adni, hogy munkahelyet tart meg. Az erőltetett minimálbéremelés százezer munkahelyet szüntetett meg, ezt vissza kell hozni. Olyan konstrukciót indítunk, hogyha egy kkv újabb munkaerőt vesz fel, akkor minden alkalmazott után adunk 10 százalékpontos járulékkedvezményt.
A tűzoltás mellett Bajnai az adórendszer átalakítását is kiemelte, ahol azonban el kell dönteni, mit is akarunk, vagyis adónemek tologatásával vagy tényleges átalakítással próbálná meg a kormány javítani a versenyképességet. Hatásos adócsökkentést csak kiadáscsökkentéssel lehet elérni, itt biztosan lesznek még konfliktusok, de - mivel ez kormányokon túlmutató ügy - meg kell egyezni. A most a parlament előtt lévő adóegyszerűsítő csomagot is tovább lehet majd vinni, az önkormányzati bürokráciát felül kell vizsgálni, csökkenteni kell. Kötelezővé kell tenni a késedelmi kamatot, vagyis az önkormányzatoknak is kötelező lenne azt megfizetni, ha nem egyenlít ki egy számlát időben.
Bajnai szerint ki kell tűzni az euró bevezetésének dátumát, mert az már látható volt, hogy mennyire támadható a forint.
A jegybank alelnöke kiadáscsökkentést sürget
A gazdaságpolitika annyit tehet, hogy azokat a béklyókat lerombolja, amelyek eddig hátráltatták a növekedési potenciált. A mai recessziótól sújtott környezetben semmilyen reformtól nem várható azonnali javulás - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A működési költségeket emellett mindenképp csökkenteni kell, s bár az adócsökkentés fontos, ám előtte fontosabb lenne a kiadásokat mérsékelni, lejjebb kell szorítani az újraelosztást. Újra kell gondolni az adóátalakítást, újra kell gondolni a vagyonadó kiterjesztését - tette hozzá Karvalits.
A munkavállalók aggódnak a bérekért
Mindig az volt a gazdasági válságok következménye, hogy minden a vállalkozásokat sújtó intézkedés végül a munkavállalókon csapódik le. Ez így volt a kilencvenes évek elején, a Bokros csomag után és legutóbb a 2006-os konvergenciaprogram beindításakor. Most is a munkavállalók türelmét kérik - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki szerint válságból válságba bukdácsol a magyar gazdaság. Súlyos hibát követett el az a kormány, amelyik nem kellő mértékben ment neki a fekete gazdaságnak, abban ugyanis van elég tartalék ahhoz, hogy a szükséges forrásokra biztosítsa. Ezermilliárdok vannak a fekete gazdaságban, elgondolkodtató, hogy a kormány miért nem mer nekimenni ennek. Ne csak a közszféra béreit csökkentsék, hanem akár a jövedéki adóból is lehetne pluszhoz jutni - fogalmazott Gaskó.
Borsik János szakszervezeti vezető már előre tart a pénteki Országos Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásától. A munkáltatók egyre inkább pedzegetik, hogy a bértárgyalásokat függesszék fel, ezt viszont a szakszervezetek határozottan visszautasítják. Szeretnék, ha csökkennének a munkavállalókat terhelő adók, és emelkedne a minimálbér.
A Fidesz szerint nem rossz a kormányprogram, csak nincs bizalom
Magyarországon harmadik éve gazdasági válság van, ami 2006 második felében indult el, és még nem látjuk a végét - mondta el Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa, volt gazdasági miniszter hozzátéve: az idén ősszel új elemmel is gazdagodtunk, az államcsőd veszélyével. Ebből pedig csak az unió, a valutaalap és a világbank segélycsomagja tudtak kimenteni bennünket.
A kilábalás keretén belül egy sor javaslattal állt elő a Fidesz gazdaságpolitikusa: például jelentős járulékcsökkentést javasolt: ami a munkaadói járulékkulcs esetében 20 százalékot jelentene alapban, de a mértéke akár nulla is lehetne a fiatalok, a nyugdíj előtt állók, valamint a részmunkaidősök számára.
Matolcsy szerint létre kellene hozni egy energiatakarékossági alapot, amit az energiatakarékosság és a megújuló energia beruházásokra kellene felhasználni. Egy építőipari konszolidációs alap is kellene, hogy egyebek mellett a lánctartozásokat a kormány kivásárolja - mondta Matolcsy. Ez 400 milliárd forintra rúghat. Élelmiszeripari program is kellene a volt gazdasági miniszter szerint, egy új nagybani piaccal. A korrupciós helyzeten is változtatni kell, így nem lehet válságot kezelni, mert eltűnik a pénz - tette hozzá. A kormány programja nem rossz, de van egy kérdés, a bizalomé, ami Matolcsy szerint remélhetőleg néhány év múlva alakulhat ki olyan szintre, hogy ezt a helyzetet orvosolja.
Az MDF gyorsan közeledne az euróhoz
Herényi Károly az MDF frakcióvezetője szerint az IMF hitel lehívása a közvetlen válságot elhárította, de a problémákat nem oldja meg, nem állítja vissza a bizalmat. Ennek érdekében fel kellene gyorsítani a megfelelést az eurózónához. Ezt persze csak egy olyan költségvetéssel lehetne megoldani, amiben vannak garanciák.
Erre négy lehetőséget vonultatott fel: az ERM II-be minél hamarabb be kellene lépni, ennek nincsenek szigorú keretei, megoldható. A második lehetőség, hogy konkrétan meghatározzuk az euró bevezetésének időpontját, mert ez erősítené forintot. A harmadik: az euró azonnali bevezetése egy többéves költségvetés elfogadásával, de ez persze kivitelezhetetlen - tette hozzá Herényi. A negyedik pedig egy elvi lehetőség, az egyoldalú euróbevezetés, ám ezt a lépést el kellene kerülni, mert nem lenne túl népszerű.
Herényi az adórendszert is átalakítaná. Csökkentené például az élőmunka terhét, amit az áfakulcs növelésével kompenzálna. Lényegében ismertette a már benyújtott módosító javaslatát, amely 1,7 millió forintról 2,2 millióra vinné a jövedelemadó sávhatárát, amit két százalékpontos áfaemeléssel lehetne kompenzálni. Persze nem maradhatott ki az MDF slágertémája sem: az áfaemelés Herényi szerint ugyanis az öröklési illeték eltörlésére is forrást ad. Bajnai javaslatát nem tartja túl jónak az MDF, szerinte ugyanis nem kellene ennyi forrást adni, sokkal kevesebb pénzből átalakítást kellene végrehajtani, nem pedig a bukdácsoló rendszert tovább vinni.
Bankállamosításról beszélt Latorczay
Az államok most mindenütt a gazdaságélénkítéssel foglalkoznak, nem riadnak vissza a bankok államosításától sem, ehhez képest, Magyarországon még nincs erről semmilyen döntés - mondta Latorczay János, KDNP-s képviselő. A cselekvések nagyon gyorsnak és hatékonynak tűnnek a világban.
Adócsökkentés kell - mondta Latorczay hozzátéve: a havi hétszázezer forint felett keresőket és a gyermektelen egyedülállókat extra adóztatásával egy családi adókedvezményi rendszert lehetne kialakítani. Mérsékeltebb áfakulcsot javasolna a párt a szegénység visszaszorítására, ezt pedig a luxuscikkek 25 százalékos áfatartalmával lehetne kompenzálni. A felhalmozott nagy vagyonokat is adóztatná a párt, bár azt nem részletezte Latorczay, hogy ezt pontosan hogyan is gondolnák.
Óriási probléma az a több tízezer milliárd forint adósságállomány, amit felhalmozott az állam, ehhez valamilyen kedvezményes finanszírozást kellene kidolgozni - mondta az ellenzéki politikus. A nyugdíjrendszer átalakításáról szóló javaslatukról nem ejtett szót, mert részletezésére szerintük nincs idő, viszont lényegtelen dolgokat nem mondana.
Bennmaradt a szocializmus
A miniszterelnök előtt szólalt fel Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője.
A volt gazdasági miniszter szerinte Magyarország azért ilyen sérülékeny, mert az állam és a gazdaság nagy részében benne maradt a szocializmus. Vitairatot készített az SZDSZ. Kamatcsökkentésre, forrásra, euróra és a bürokrácia döntő többségének kihajítására van szükség. Rövid hónapok alatt tízezrek veszíthetik el munkájukat. Mindenkit kért, hogy szavazza meg hétfőn a plafontörtvényt - amelyet egyébként ötpárti egyetértés övez.
Kóka szerint a kormány intézkedési terve nem alkalmas arra, hogy megfékezné a recessziót. Miközben elveszik a tanárok 13. havi bérét, addig a leggazdagabbak adómentes családi pótlékot kapnak, a politikusok utaznak, állami vállalatok nem tudják kigazdálkodni saját működésüket. Addig nem vehetjük el a pénzt az állampolgároktól, amíg az állam nem lesz fogyókúrára fogva â013 sorolta az itt-ott már ismertetett véleményét Kóka.
A politikus a vitairatból idézett gondolatokat: az eurót 2012-ben be kell vezetni. A jövedelemadó sávhatárát az MDF-fel egyetértve emelné, de az áfát nem javasolják emelni. Alanyi jogon járó támogatásokat nem szabad meghagyni, a kedvezményeket szűkíteni kell, így máris nem lesz szükség az inflációnövelő áfaemelésre.
A korábbi gazdasági miniszter kritizálta jelenlegi kollégáját, Bajnai Gordont, amiért a kormány csak hetek múlva tudja elindíttatni a kedvezményes hiteleket. Ezt most kell megoldani - vélte Kóka.
Állami zsírleszívás: így hívta Kóka a párhuzamos önkormányzati és hivatali ügyintézést, amelyet fel kell számolni. Nem szabad hagyni, hogy az APEH százmilliárdokon ücsörögjön, olyan pénzeken, amelyek a vállalkozásoké kellene legyen, míg most 60-90 napig visszatart. Kóka ötpárti egyeztetéssel folytatná a tárgyalásokat.
A békeidők eszköztára nem biztos, hogy a legjobb dolog - mondta Szanyi Tibor, szocialista politikus. Az állami beavatkozást többen is javasolták, ezzel egyet kell érteni. A munkahelyek elvesztése kapcsán meg kell jegyezni: az első, akiket most elküldenének a cégek, a cigány alkalmazottak. Nem szabad hagyni, hogy így legyen, mert most nagyon össze kell kapaszkodnunk - fogalmazott a politikus. Hozzátette: ez az ország az elmúlt években minden tekintetben sokat pazarolt, ezt kell befejezni.
A kamara a munkaterhek csökkentését sürgeti
Az MKIK elnöke három tanulmánnyal készült a mai tanácskozásra, amelyben 15 ezer cég véleményét összegezték. Az anyagot, amelyet Bajnai letett az asztalra, elfogadja a kamara, teljes mértékben támogatják azt, szívesen részt vesznek a további tárgyalásokban - szögezte le Parragh László, a kamara elnöke, aki a kifogásait is megfogalmazta. Szerinte a bürokratikus apparátust mindenképp át kellene alakítani, nem szabad hagyni, hogy lelassuljon az ügyintézés, nem szabad azt hinni, hogy Magyarországnak csak azért van baja, mert világgazdasági válság van. A strukturális reformokat nem szabad elhanyagolni, valóban kellene nyugdíjreform, egészségügyi reform és önkormányzati reform. Hozzátette: a vállalkozások legfontosabb megsegítése a munkaterhek csökkentése, ezt nem szabad elfelejteni.
