Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők átlagosan 6,58 százalékos fogyasztói áremelkedésre számítottak, szemben az egy hónappal korábban prognosztizált 6,52 százalékkal. A tavalyi átlagos áremelkedési ütemet egyöntetűen 3,9 százalékosra várták a szakértők. Ebben az évben decemberre 4,84 százalékos áremelkedési ütemet mutat a konszenzus, az éves átlagra pedig 7,16 százalékot várnak az elemzők.
A várakozásoknak teljességgel megfelelően semmi érdekes nincs az inflációban, minden úgy alakult, ahogy prognosztizálták a szakértők. Az élelmiszerek húztak ugyan, de az sem volt az igaz, a komponensek nagyjából semlegesítették egymást. Várakozásainktól eémaradtak a szezonális hatások - kommentált Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője.
Decemberben egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,3 százalékkal emelkedtek. A tojás drágulási üteme lenyomta az idényárasokét, de a száraztészták is ott voltak az elején. Erősen olcsóbbodott a sertéshús (3,0 százalék) és a sajt (1,6 százalék), enyhébben a baromfihús (0,8 százalék). Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal drágultak. Az átlaggal megegyező mértékben emelkedtek a ruházkodási cikkek, a háztartási energia valamint a szolgáltatások árai. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés (0,1 százalék) volt megfigyelhető, ezen belül a járműüzemanyag-árak 1,1 százalékkal csökkentek.
Egy év alatt is az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek az élelmiszerek árai, 12,3 százalékkal emelkedtek. Itt már jobban húztak az idényáras élelmiszerek 26,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia 17,3 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 30,1 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk (7,9 százalék) esetében szintén az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető.Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.
A tizenkét havi árváltozás márciusban és áprilisban volt a legalacsonyabb (2,3 százalék), míg decemberben a legmagasabb (6,5 százalék). Januárban az áremelkedés tizenkét havi üteme 2,7 százalékra lassult, a 2005. decemberében mért 3,3 százalékról, meghatározóan az áfa 25 százalékos kulcsának 20 százalékra történő csökkentése eredményeként. Ezt követően szeptemberben, jelentős mértékben, 5,9 százalékra gyorsult, amely az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra történő emelése, illetve a jövedéki adó mértékének változtatásából adódott.
Az éves 3,9 százalékos átlagos fogyasztóiár-növekedés a termék- és szolgáltatás csoportok árváltozásának jelentős szóródásával alakult ki: a ruházkodási cikkekért 0,7, a tartós fogyasztási cikkekért 4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az egyéb cikkek körében pedig átlag alatti 2,7 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai drágultak, 7,7 százalékkal, és átlag felett nőttek még a háztartási energia (6,4 százalék), a szeszes italok, dohányáruk (4,3 százalék), valamint a szolgáltatások (4,1 százalék) árai is.
