Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A patikaliberalizáció első megközelítésre a betegek érdekeit szolgálja, hiszen a verseny éleződésével elméletileg jobbá, gyorsabbá, és esetleg olcsóbbá válhatnak a szolgáltatások - na meg persze egy doboz fejfájáscsillapítóért is elég lenne kiugrani a benzinkúthoz vagy a sarki boltba.
A kamara aggódik
Nem ilyen optimista Hávelné Szatmári Katalin: a gyógyszerészkamara elnöke szerint a nagybefektetők érdekeit szolgálják az átalakítások az egészségügyben. Az elnök asszony szerint a kisebb patikák tönkre fognak menni, és tőkeerős pénzügyi befektetők által felügyelt - esetenként a hipermarketekben is jelen lévő - patikaláncok fognak kialakulni, akik olyan gazdasági erővel fognak rendelkezni, ami ellen idővel nem tehet majd sokat a Gazdasági Versenyhivatal, de a kormány sem. Már el is indult egy olyan folyamat, amelyben a nagybefektetők arra próbálják meg rávenni a gyógyszerészeket, hogy adják el a patikáikat.
A kamara nem vitatja, hogy a verseny 1-2 évig fennmarad - megszűnik például az a szabály, miszerint ötezer lakosonként lehet patikát nyitni -, félelmét fejezi ki azonban, hogy azután a tőkeerős befektetők által üzemeltetett gyógyszertárak megnyerik majd a versenyt az alacsonyan tartott áraikkal, majd amikor a kispatikák bezárásra, vagy eladásra kerültek, emelkedni fog az orvosságok ára. Az elnök asszony ezen az említett 1-2 éves időtávon a piac szűkülésére számít, véleménye szerint drasztikusan fog csökkenni a kispatikák száma.
A GVH a nyitás mellett
Már jelenleg is vannak patikaláncok, még ha azokról a nyilvánosság jobbára nem is tud - tájékoztatta a NAPI Online-t Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal szolgáltatási irodájának vezetője. A szakember példaként említette a német UTA Pharma több mint 100 patikából álló hálózatát, ami "darabra" 5, ám a forgalmat tekintve 10 százalék feletti piaci részesedést jelent. Hozzátette: vannak olyan kisebb, "rejtett" láncok is, ahol a patika bt.-k között a kültag befektetők - akár nagykereskedelmi vagy gyógyszergyártó cégek, illetve élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások - révén kapcsolódnak egymáshoz. Az irodavezető szerint e befektető cégek nem közvetlenül, hanem leányvállalatukon keresztül birtokolnak részesedést a patikákban - a láncok felderítéséhez így a cégbírósági adatok alapos áttanulmányozása szükséges.
Korlátok a láncoknak
A készülő szabályozás a láncok esetében a meglévő patikák felvásárlására vonatkozóan tartalmaz korlátokat. A tervek szerint egy-egy ilyen akvizíciót akkor kell majd bejelenteni a GVH felé, ha a vevő éves forgalma eléri az egymilliárd, vagy a felvásárlandó patika bevétele a 100 millió forintot. További tervezett szabály, hogy a hivatal nem engedélyezhet olyan felvásárlást, amelynek révén az adott körzetben a piac harmadánál nagyobb részesedést szerezne az akviráló. Ez a földrajzi korlátozás a községekben lévő patikáknál 25, a városokban 5, Budapesten 2 kilométer sugarú kört jelent, azaz ekkora területi egységre érvényes az egyharmados szabály. Ennél nagyobb tortaszelet birtoklására új patikák nyitásával lehet mód.
Kiderül a tulajdonosi struktúra
A külföldi példák alapján várható, hogy a jelenlegi, mesterségesen szétaprózott helyett koncentráltabb struktúra alakul ki patikapiacon - véli a GVH szakértője, ám azt szerinte egyelőre nem lehet megmondani, hogy ez 4, 10 vagy több országos láncot jelent-e majd. Torjákné Amberger Teréz úgy véli: az új szabályok életbe lépésével láthatóvá válnak a meglévő, rejtett hálózatok tulajdonosi struktúrái, s az is bekövetkezhet, hogy a nagykereskedelmi cégek kiskereskedelmi hálózatokkal integrálódnak.
Kérdéses a szakértelem
Hávelné Szatmári Katalin kérdésünkre elmondta, hogy a patikán kívüli árusításhoz külön engedélyek kellenek, így várhatóan a következő fél-egy évben jelenhetnek meg a gyógyszerek a nagyobb bevásárló üzletek polcain. Az elnök asszony hangsúlyozza, tekintettel arra, hogy a gyógyszergyárak várhatóan nem fogják olcsóbban adni a készítményeket a nagy bevásárló üzleteknek, így az esetleges alacsonyabb árral a szakértelem veszhet el, melynek megléte még az "egyszerűbb" készítmények esetében is fontos.
A GVH szakértője ugyanakkor arról számolt be, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága által október végén megszavazott javaslatok szerint a kereskedelemben forgalmazott patikaszereknél előírnák, hogy azok kiadását gyógyszerész vagy gyógyszerész-asszisztens végzettségű személynek kell felügyelnie. A szakember úgy véli: jelenleg nincs annyi, megfelelő képesítéssel rendelkező személy az országban, hogy a benzinkutak vagy a kistelepülések élelmiszer-üzletei megfelelnének e követelménynek, azaz legfeljebb a nagyobb üzletközpontok, hipermarketek lesznek képesek arra, hogy belevágjanak a gyógyszer-forgalmazásba.
Gyógyszert a Tescóból?
Minthogy a szabályozás előkészületei még tartanak, az általunk megkérdezett áruházak - Tesco, Spar - egyelőre nem kívántak nyilatkozni arról, hogy vajon a vásárlók ezekben az üzletekben vásárolhatnak-e majd recept nélkül kapható orvosságokat - tudtuk meg a társaságok szóvivőitől. Utóbbi üzletlánc sejtelmesen csupán annyit mondott, hogy alaposan megvizsgálták a lehetőségeket. Hardy Mihály, a Tesco szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy az anyacég filozófiájába - miszerint a lehető legszélesebb körű szolgáltatást kívánják nyújtani a vásárlóknak - tökéletesen beleillik a gyógyszer-értékesítés. Angliában a Tesco üzleteiben van szakképzett gyógyszerészek által vezetett patika, és úgynevezett szabadpolcos rendszer, melyről a nem recept-öteles orvosságok vásárolhatók. Minden valószínűség szerint Magyarországon is hasonló rendszer fog kialakulni, de hogy pontosan milyen gyógyszerek hol és mennyiért lesznek megvásárolhatók, azzal kapcsolatban egyelőre még csak találgatni lehet.
