Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
A nyugdíjminimum jelenlegi szerepe kettős: e jövedelemhatár fölött nem vehető igénybe a legtöbb szociális ellátás, ugyanakkor ez az összeg szolgál a legtöbb támogatás bázisául is. A nyugdíjminimum mára sok szempontból funkcióját vesztette, ugyanis évek óta romlik az értéke a reálkeresetekhez és az átlagos nyugdíjakhoz képest is.
Az unióban nem használják a nyugdíjminimumot, a különböző ellátásokat a szociális minimumból számolják, amelynek átvétele referenciaérték gyanánt a NAPI Gazdaság információi szerint nálunk is felvetődött, és amely általában a nettó átlagkereset 60 százaléka. Ez ma Magyarországon bruttó 140 ezer forintos átlagkeresetet alapul véve 70 ezer forint közelében lenne. Mivel az EU-ban a szociális juttatások mértékére vonatkozóan nincs egységes jogszabály, a magyar törvényhozás nyugodtan használhatna más számítási módot is.
Ezenkívül, mint viszonyítási alap a szociális juttatásokhoz, adja magát a minimálbér és a létminimum. A minimálbér jelenleg 57 ezer forint havonta, és a kormányzati tervek szerint jövőre 63–77 ezer forintra emelkedik, 2010-re pedig eléri a 100 ezer forintos szintet. A létminimum a legutóbb nyilvánosságra hozott statisztika szerint egyszemélyes háztartás esetén 53 307 forint, egyfős nyugdíjas háztartás esetén pedig szűk 48 ezer forint.
Jelenleg a nyugdíjminimum azoknak is jelent némi biztonságot, akik rendelkeznek ugyan a nyugdíjhoz kötelező minimális szolgálati idővel, de csak minimálbérre voltak bejelentve, hiszen a nyugdíj összege nem lehet alacsonyabb a minimumnál. A nyugellátás szempontjából nincs nagy jelentősége a nyugdíjminimum megszüntetésének – állítja a PM. A minimálbér összege ugyanis jelentősen meghaladja az öregségi nyugdíjminimum szintjét, a minimálbér alapján megállapított nyugdíjak jóval a nyugdíjminimumszint fölött vannak. Minimálnyugdíjban ma az öregségi nyugdíjasok mindössze 1,5-2 százaléka részesül.
Ezzel szemben a szociális tárca korábban azt állította, hogy a nyugdíjminimum eltörlése mintegy 500 ezer olyan embert érinthet hátrányosan, akik 2009 után vonulnak nyugállományba és utolsó szolgálati éveikben minimálbérre voltak bejelentve. Mint azt a NAPI Gazdaság megtudta, egyelőre a szociális tárcánál sincsenek meg az irányelvek arra vonatkozóan, hogy mi alapján számolják majd az ellátásokat négy év múlva.
A minimális nyugdíj megszüntetését egy 1997-es jogszabály írja elő, azzal a feltétellel, hogy biztosítani kell a megfelelő felkészülési időt. A változtatás célja a biztosítási és a szociális elemek szétválasztása, emellett némi nyugdíjalapbeli megtakarítást is eredményez. Ehhez a szociális támogatások rendszerének jelentős átalakítására lehet szükség.
