Tizenöt év alatt nem sikerült eldönteni, hogy biztosítási rendszer vagy állami egészségügy legyen, ezért jelenleg biztosítási rendszerbe öltözött állami egészségügy működik Magyarországon - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a szakmai tanácskozáson, ahol az egészségügy átalakításának 21 lépését vitatták meg a szakértők a kormányzattal.
Először is definiálni kell az alapfogalmakat - kezdte a miniszterelnök. "Ilyen például az hogy tudni kell, ki a biztosított, illetve milyen szolgáltatások járnak azért, ha valaki biztosított. A cél az, hogy mindenki egyformán kapjon, mert a jelenlegi rendszerben csak addig van egyenlőség, amíg be kell fizetni a járulékokat, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatások elosztása sokszor státusz - és nem teljesítmény alapján - történik" - mondta a miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nagyobb döntési helyzetbe kerül majd - annak alapján, hogy mely szolgáltatókkal köt majd szerződést. Gyurcsány szerint ugyanis az adott régióban a legolcsóbb és legjobb szolgáltatókkal kell szerződést kötni. Ennek során nem az határozza meg, hogy ki a tulajdonos - az állam, az önkormányzat, vagy egy gazdasági társaság -, hanem az, hogy milyen a szolgáltatás.
A miniszterelnök leszögezte: hogy a kormányzat az egybiztosítós egy kockázatközösségen alapuló rendszer mellett tette le a voksát. Bár a megbeszélésen többször is elhangzottak azok a kérdések, hogy a 21 lépés bizonyos elemeit miből finanszírozzák, számokról továbbra sem lehet többet tudni.
A járó- és fekvőbeteg-kassza összenyitásával kapcsolatban Vojnik Mária, a szaktárca politikai államtitkára a Napi Online-nak elmondta, hogy ennek érdekében szükség van a jelenlegi finanszírozási pontrendszert átalakítására. A tárca célkitűzése szerint az egybenyitással a forrásmegosztás kiegyenlítődik: a fekvőbeteg ellátástól átcsoportosított pénzt a járóbeteg-ellátásra fordítják, aminek következtében a járó beteg rendelők érdekeltek lesznek abban, hogy helyben végezzék el a vizsgálatot.
