Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2000 és 2003 közötti időszakban a vizsgált 27 intézmény esetében a feladatfinanszírozás 7,6 milliárd forintról 5,3 milliárd forintra csökkent, ami 31 százalékos mérséklődésnek felel meg - mondta el Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója.
Az intézmények évi 37-49 millió forint közötti összeget kaptak kiemelt oktatás-képzési, informatikai, integrációs, illetve szociális célokra. A jelentés szerint a pénzeket a megjelölt célok szerint használtak fel, de a hasznosulás hatékonyságát nem mérték az intézmények. Az ÁSZ így azt javasolja, hogy az Oktatási Minisztérium dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely arra ösztönzi az intézményeket, hogy azok építsenek ki egy monitoring-rendszert.
Az ÁSZ fejlesztési és módszertani intézetében, Báger Gusztáv vezetésével készített jelentés szerint az alapvető kritika a rendszerrel szemben a teljesítmény-orientció és a hatékonyságmérés hiánya, az intézményvezetőknek például ma nem vonhatók felelősségre rossz vagyongazdálkodás miatt, és az oktatói kar munkateljesítményének mérése sem megoldott.
Az ÁSZ szerint az elitképzést nem oldja meg a doktori iskola intézménye, mivel az ide beiratkozó diákoknak csupán 8-10 százaléka végez 3-4 éven belül. A normatív finanszírozásnak nincsenek meg az alapjai, a felsőoktatásban gyakorlatilag bázisfinanszírozás működik. A javaslatok szerint a finanszírozást törvényileg garantált alapokra kell helyezni, és objektíven indokolt költségek szerint kell meghatározni (ma a hallgatók létszámához kötődik a finanszírozás nagy része).
