A Pénzügyminisztérium számításai szerint az első három hónap során a korábban közölt 370 milliárd forinttal szemben 416 milliárd forintra rúg majd a központi kormányzat hiánya; ez a teljes évi GDP 1,9 százalékát teszi ki. A megnövekedett deficitet a 13. havi nyugdíj első részlete okozza, melyet márciusban utalnak ki a korábban jelzett májusi dátum helyett.
Az egész éves deficitcél ugyanakkor továbbra is 4,6 százalék a GDP-hez viszonyítva, igaz, a korábbi 1 022 milliárd forintos hiány helyett 1 026 milliárddal számol a szaktárca.
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya januárban az egyszeri kiadásokkal együtt a prognózisnál kedvezőbben alakult. Az előrejelzés a GDP 0,9 százalékának megfelelő 210 milliárd forintos hiánnyal számolt. A deficit ennél kevesebb, 198,4 milliárd forint lett, mely GDP 0,89 százaléka.
A központi költségvetés 199,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 9,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapoknál 10,5 milliárd forintos többlet keletkezett.
A központi költségvetés egyenlege a várakozásoknak megfelelően alakult, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbben teljesült.
A januári bevételek 71,2 milliárd forinttal meghaladták a prognosztizáltat. A főbb adóbevételek összességükben a várakozásoknál kedvezőbben alakultak. Jelentősen meghaladta a prognózist az általános forgalmi adóból származó bevétel. A vártnál kedvezőbben alakultak a személyi jövedelemadó és az illeték bevételek is. A társasági adóbevételek elmaradtak a várttól, az evából másfélmilliárdos plusz folyt be.
A központi költségvetés januári kiadásai 71,1 milliárd forinttal szintén a várakozás felett alakultak, ami elsősorban abból adódott, hogy terven felül növekedtek a fejezetek saját bevételei és kiadásai is. Januárban a tervezetthez képest többet fizetett ki a költségvetés a fogyasztói árkiegészítésre, lakástámogatásokra, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatok támogatására.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kedvezőbb egyenlegét a magasabb járulékbevételek, másrészt a vártnál alacsonyabb gyógyszertámogatások és gyógyító-megelőző ellátásokkal kapcsolatos kiadások eredményezték.
