Amint arra számítani lehetett, nagyobb átalakításokat – vagy inkább visszarendeződéseket – az ellenzéki Fidesz terjeszti elő, a szocialisták inkább a részletek csiszolásával lesznek elfoglalva. Igazságossági szempontokra hivatkozva például a családi adókedvezmény igénybevételének jövedelmi határát a javasolt évi 12 millió forintról 8 millió forintra változtatnák. A havi 600 ezer forintos jövedelmi korlátot ajánló módosító indítvány szerint a 12 milliós (havi 1 millió forint) jövedelemhatár túl magas ahhoz, hogy a valódi igazságossági szempontok érvényesülhessenek.
A szóban forgó jövedelemsávban az szja-alanyok kevesebb mint 4,1 százaléka tartozik, az APEH kimutatása szerint ugyanis az adózó magánszemélyek ekkora hányada keresett tavaly éves szinten 4 millió forintnál többet. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Egyesületének elnöke úgy véli, hogy a módosító javaslat által érintett személyek száma a százat sem éri el. Ilyen magas jövedelemmel ugyanis jellemzően olyan magánszemélyek rendelkeznek, akiknek már nincsenek a családi adókedvezményre feljogosító korban lévő (kiskorú) gyerekei. A 8–12 milliós jövedelemsávba egyébként is csupán néhány ezer adózó tartozhat a szakértő becslése szerint.
Zara becsléséből kiindulva a módosítással vélhetőleg csak néhány millió forintot spórolhatna a költségvetés, hiszen a kedvezmény éves mértéke egy gyerek esetén 36, két kiskorú gyerek esetén 96, három kiskorú gyerek esetén pedig 142 ezer forint. A módosító javaslatnak tehát inkább politikai üzenete lehet. A 2003-as jövedelembevallások szerint 82 milliárd forintot tett ki a családi kedvezmény összege, amit mintegy egymillió magánszemély vett igénybe.
A nagyobbik kormánypárt javasolja továbbá a szociális céllal a helyi önkormányzatnak bérbe adott ingatlan utáni adó eltörlését. Az egyébként jövőre 25 százalékos forrásadós jövedelmet a kormány csak 10 százalékkal adóztatná, de az MSZP-s képviselők ezt is sokallják. Ha már a forrásadónál tartunk: a Fidesz kihagyná a törvényből az adóemelést, vagyis jövőre is 20 százalék maradna például az osztalékkifizetés terhe. Az ellenzéki képviselők szerint nincs szükség a személyi jövedelemadózásban a kedvezmények különböző jövedelemhatárokhoz kötésére: egyedül a 12 millió forinttól fokozatosan elfogyó családi adókedvezményt tartanák meg, de kihúznák a javaslatok közül az egy évben legfeljebb felhasználható 100 ezer forint kedvezményre vonatkozó passzust. A kormány 6 millió forint éves jövedelemtől még ezt az összeget is fokozatosan elérhetetlenné tenné. A Fidesz a kis cégeknek is tesz egy gesztust: javaslata szerint a 80 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások társasági adóalapjának 50 százaléka adómentes lenne januártól.
A másik ellenzéki frakció főleg a társadalombiztosítási kedvezményekre koncentrál. Az MDF indítványa szerint nem a kormány által javasolt 25, hanem 35 éves korig élhetnének a cégek az 50 százalékos járulékkedvezménnyel a pályakezdők esetében, ugyanígy nem 50, hanem 45 éves kortól járna a tartós munkanélkülieket foglalkoztatók utáni kedvezmény.
A két kisebbik parlamenti párt fő ütközési területe valószínűleg a helyi adózás lesz. Az adóemelések ellen eddig látványosan ágáló szabad demokraták például a jelenlegi 2-ről 3 százalékra emelnék az iparűzési adó kulcsát, ráadásul az önkormányzatok az adómaximum 110 százalékáig élhetnének az adókivetéssel (emellett a többi helyi adótétel is emelkedne, ezek esetében 150 százalékos eltérést engedélyezne a kormány). Az MDF ellenben még ezt a bizonyos 150 százalékot is kivenné a kormány előterjesztéséből. Az SZDSZ a főváros kompetenciájába sorolná a vállalkozók kommunális adóját.
A szocialisták tarsolyában található még javaslat a melegétkezési utalványok adómentes részének 8000 forintra emelésére, ami 500 forinttal nagyobb a kormány terveiben szereplő összegnél. Az őstermelők éves bevételét maximum 6 helyett 7 millió forintban állapítanák meg, indokolatlannak tartják továbbá a cégautó-adózás sávos rendszerét, helyette lineárisat javasolnak. Az értékpapír, vagyoni betét legközelebbi rokon általi öröklése esetén 300 ezer forintig illetékmentességet adnának; ezt a kört a kormány a jövő évtől tervezi bevonni az illetékköteles körbe. A banki különadó kapcsán a szövetkezeti hitelintézetek az adott településen egyedül szolgáltató kirendeltségeik után fiókonként 20 százalékos adócsökkentéssel élhetnek a szocialisták elképzelései szerint.
Számos más javaslat is készült a frakciókban, ezzel együtt elmondható, hogy az ellenzéki indítványok – a tapasztalatok szerint – vélhetően egytől-egyik elvéreznek majd.
További részletek a NAPI Gazdaság csütörtöki számában.
