Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az 2000 óta évről évre elvégzi azt a felmérést, amely a parlamenti képviselők internetezési szokásait vizsgálja, nem volt ez másképp 2003-ban sem. Éppúgy, mint két és fél évvel ezelőtt, hat kérdést tettek fel minden parlamenti képviselőnek. Mivel kíváncsiak voltak arra is, hogy egyáltalán olvassák-e elektronikus leveleiket a képviselők, ezért arra kérték őket, hogy ha nem akarnak válaszolni a kérdésekre, akkor is küldjenek legalább üres választ.
Annak ellenére, hogy 2000-ben 104 képviselőnek egyáltalán nem volt parlamenti e-mail címe (akkor ez még külön kérni kellett), most pedig automatikusan jár minden honatyának nem sokkal többen válaszoltak, mint akkor. 2000-ben 32, idén 59 válasz érkezett a 386 elküldött levélre. Nyolc százalékról így 15 százalékra emelkedett a nyilvános címüket használó képviselők aránya.
A legtöbb válasz a szocialistáktól érkezett, de ők is ülnek a legtöbben a parlamentben. Százalékos arányban a legkisebb létszámú SZDSZ-frakció győzött: a szabad demokraták 30 százaléka válaszolt. A parlamenti képviselők a kérdések kiküldésével egy időben vehették át hordozható személyi számítógépeiket, mely 2003-tól az Országgyűlés minden tagjának jár. A válaszadók közül két szocialista és egy fideszes képviselő jelezte, hogy az új laptopnak köszönhetően kezdte el használni parlamenti címét, több képviselő pedig átirányította a parlamenti címére érkező leveleket: vagy otthoni címére, vagy pedig kormányzati hivatalába.
2003-ban az 59 válaszoló képviselőből 10 volt nő és 49 férfi. Mivel összesen 38 női képviselő van, ők arányosan sokkal többen válaszoltak, mint a férfiak. A nők 26 százaléka válaszolt, ami éppen duplája a férfiak 13 százalékos válaszadási arányának. Érdekes, hogy 2000-ben nagyon hasonlóak voltak az arányok: akkor is duplája volt a női válaszok száma a férfiakéhoz képest - akkor a nők 15, míg a férfiak 7,5 százaléka válaszolt.
A pártelnökök és a frakcióvezetők közül csak az MDF tisztségviselői válaszoltak, Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető révén. A válaszadók közt volt még Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Horn Gyula volt miniszterelnök is.
Bogdán Emil MIÉP-es képviselő 2000-ben azt írta, hogy "a választóknak nincs emiljük". A politikusok szerint a helyzet nem sokat változott azóta. A nyilvános e-mail cím elvben lehetőséget ad arra, hogy bárki könnyen és közvetlenül kapcsolatba léphessen a képviselőkkel. Ezzel a lehetőséggel azonban kevesen élnek, és mint a felmérésből kiderült, a képviselők nagy része nem is használja az internetet.
A képviselők közül 22-en vélték úgy, hogy az elektronikus levelezés segít a választókkal való kapcsolattartásban. 21-en írták, hogy kevéssé, és 12 válaszoló szerint egyáltalán nem. Vagyis a parlamenti címüket használók 37 százaléka és az összes képviselő alig több mint 5 és fél százaléka érzi úgy, hogy működőképes kommunikációs forma az elektronikus levelezés a választókkal.
Érdekes, hogy a 2000-ben válaszolók között sokkal magasabb volt azoknak az aránya, akik szerint hasznos az e-mail a választókkal való kapcsolattartásban. Akkor a válaszolók 56 százaléka (az összes képviselő 4,5 százaléka) vélte így, és akkor csak 15 százalék érezte teljesen alkalmatlannak ezt a formát.
A képviselők közül 35-en legalább naponta nézik meg a leveleiket. Tizenegy képviselő írta, hogy hetente többször ellenőrzi elektronikus postáját, és négyen teszik ezt hetente egy alkalommal. Csupán egy válaszoló írta, hogy ennél is ritkábban ellenőrzi leveleit. Az összes SZDSZ-es válaszoló naponta megnézi leveleit.
A 2003-as felmérésben minden képviselő azt írta, hogy a levelezésen kívül másra is használja az internetet (2000-ben egyetlen kivétel akadt). A legtöbben újságolvasásra, hírek böngészésére használják a világhálót. Többen írták, hogy így tudják a külföldi lapokat olvasni, míg néhány képviselőnek saját honlapja is van.
