Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH februári adatai azt mutatják, hogy a termelő ágazatokban a múlt év második felében meginduló lassú gazdasági élénkülés stagnálásba ment át. Az ipari bruttó termelés - a szezonális hatásoktól és a munkanapok eltérő számától megtisztított index alapján - januárban és februárban is lényegében a múlt év végére kialakult szintet közelítette. Az első két hónap ipari termelése az egy évvel korábbihoz képest ugyan 3 százalékkal nőtt, ám ebben nagy szerepet játszott az energia-ágazatok hideg tél miatti, több mint 20 százalékos teljesítmény-növekedése. A feldolgozóipar 2 százalékos növekedése csak az exportnak köszönhető, ugyanis a belföldi eladások 3 százalékkal estek vissza. A belföldi értékesítésen belül a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok eladása közel 4 százalékkal esett vissza, vagyis a gyorsan növekvő fogyasztói kereslet inkább az importeredetű termékek felé fordult, amiben a forinterősödés is komoly szerepet játszott.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi rendkívül magas bázishoz képest januárban stagnált, februárban csökkent, elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt.
Mezőgazdasági termékekből az év első két hónapjában 2,5 százalékkal többet vásároltak fel, mint tavaly. A növénytermesztés eladásai csökkentek, az állattenyésztéshez kapcsolódó értékesítés pedig nőtt.
A szolgáltató ágazatok teljesítményére csak negyedéves adatok állnak majd rendelkezésre, ám a kapcsolódó információk azt jelzik, hogy a szektor jelentős részében számottevő teljesítménynövekedés várható.
A január-februári külkereskedelmi forgalom - euróban mérve - kissé mérséklődött. (Az eddigi tapasztalatok alapján az utólagos korrekciók számottevően módosíthatják az előzetes adatokat - figyelmeztet a KSH.) Szakértői becslések szerint a korrigált export 1 százalékkal kisebb, mint tavaly január-februárban volt, az import pedig közel azonos a múlt évivel. Az áruforgalom - euróban mért - hiánya emelkedett.
A folyó fizetési mérleg kéthavi hiánya - az MNB adatai szerint - számottevően nőtt, több mint 50 százalékkal 674 millió euróra. Az egyenlegromlásban az áruforgalom, a szolgáltatások külkereskedelme és a növekvő kamatfizetési kötelezettség egyaránt szerepet játszott.
Az államháztartás konszolidált hiánya az első negyedévben a tavalyi magas szintet valamivel túllépte, a nem konszolidált bevételek 13,7 százalékos, a kiadások 14 százalékos növekedése mellett.
A foglalkoztatottak aránya az első negyedévben átlagosan kismértékben, 0,4 százalékponttal javult, ezzel egyidejűleg a munkanélküliségi ráta ugyancsak emelkedett, 5,8 százalékról 6,4 százalékra. A látszólag ellentétes folyamatok magyarázata az, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség aránya tovább csökkent. A bérkiáramlás - az előző évben meghozott döntések áthúzódó hatása következtében - továbbra is magas, bár a növekedési ütem februárban számottevően mérséklődött. A reálkereset januárban 18 százalékkal, februárban 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjában mért szintet.
