Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több csokoládé fogy Magyarországon: a múlt év október–novembere és ez év augusztus–szeptembere közötti évben értékben 9, mennyiségben 3 százalékkal nőtt a csokifogyasztás az előző azonos időszakhoz képest.
Az ACNielsen – kéthavi periódusokat mérő – kiskereskedelmi indexének adatai szerint különösen a karácsonyi időszakban nő meg a csokoládéfogyasztás: a 2000 decembere és 2001 januárja közötti időszakban mennyiségben 6 százalékkal vásároltak több csokit az előző két hónaphoz képest. Egy évvel később az azt megelőző kéthavi periódushoz képest már 8 százalékkal nőttek a mennyiségi eladások, míg az előző év azonos időszakához mérten 9 százalékkal vásároltak több csokoládét a tavalyi szezonban. A mennyiségi eladások szintje a tavalyi karácsonyi időszakban 28 százalékponttal volt magasabb, mint június–júliusban, amikor a 2001-es év mélypontján volt az értékesítés.
A megvásárolt táblás csokoládék körülbelül háromnegyede igazi csokoládéból készül, 10 százalék körüli a főzőcsokik részesedése, míg a többi termék nugátalapú.
Ágazati szakértők szerint a csokoládé jövő évben várható áremelkedése nem fordítja meg a fogyasztási trendet. Az áremelkedés fő oka, hogy az elefántcsontparti polgárháború, illetve az ottani termelés csökkenése miatt – az afrikai ország 40 százalékát adja a világ termelésének – alaposan megemelkedett a kakaó ára. Idén októberben a kakaóár tizenhat éves csúcsra szökött fel Londonban (NAPI Gazdaság, 2002. október 9., 1. oldal). A magyarországi fogyasztói árakon a nyári beszerzések miatt mindez egyelőre nem érezteti hatását, így a karácsonyi ünnepek előtt sem kellett számolni áremelkedéssel. A hazai csokipiac egyik meghatározó szereplője, a 30 százalékos részesedéssel bíró Stollwerck Budapest Édesipari Kft. például nem emelte árait – mondta lapunknak Justin István, a cég kereskedelmi és marketingigazgatója. Justin is úgy vélte, hogy jövőre már drágulhat a boltokban a csokoládé. A differenciált áremelkedés mértékeiről januárban várható döntés a cégnél, annak átlagos mértéke azonban előreláthatóan nem haladja meg az 5-7 százalékot.
