A kis- és középvállalati szektor üzleti bizalmi indexe több hónapos folyamatos emelkedés után ez év közepén érte el csúcspontját. Júliusban a pozitív várakozások aránya visszaesett, azóta a konjunktúra-index csökkenő irányzatú. Novemberben a mutató értéke az elmúlt két év mélypontjára, fél év alatt több mint tíz százalékponttal esett.
A kis- és középvállalatok (kkv) konjunktúra indexe 2002. novemberében 42,2 százalék lett, azaz erőteljesen visszaesett. A kkv-szektor június óta 10 százalékpontos bizalomvesztésében a nemzetgazdaság fejlődésének lassulása, az élénkülő lakossági kereslethez alig igazodó termék és szolgáltatás kínálat játszik szerepet. A magyar gazdaság fejlődési kilátásait a cégek több mint fele rosszabbodónak, egyharmada változatlannak ítéli. A saját vállalkozásuk lehetőségeiről szóló rövidtávú prognózis szerint többségük helyzetük stabilizálódásával, közel egyötödük annak javulásával számol - fogalmaz a közlemény.
A kis- és középvállalatok fejlődési esélyeit a belföldi kereslet elégtelensége meghatározó mértékben rontja. A versenyképessége javítására önerőből képtelen szektor termékei és szolgáltatásai háttérbe szorulnak a növekvő lakossági igényeket minden tekintetben kielégítő import termékekkel szemben.
A tőkehiány és a jelentős szabad kapacitás a fejlesztések elhalasztásához vezet. A beruházási kedv rendkívül alacsony. A fejlesztések elmaradásának immár hagyományosnak tekinthető indoka a lanyha kereslet és a fejlesztési források hiánya. A szektor inflációs várakozásai gyorsuló pénzromlást jeleznek. A vállalkozások értékesítési áraik növelését a várható fogyasztói áremelkedésnél alacsonyabbra tervezik.
A nagyvállalkozások november havi konjunktúra indexe 51 százalék, csökkenő irányzatú. A multinacionális vállalatok exportorientált működését a külső piacok felvevőképessége határozza meg. Az értékesítési lehetőségek vártnál szerényebb bővülése nagy szerepet játszott a TOP-100 konjunktúra index elmúlt félévi 6 százalékpontos csökkenésében. A mérsékelt optimizmust tükröző legújabb előrejelzés szerint a nagyvállalatok több mint egyharmada bizakodik az ország gazdasági feltételrendszerének, saját vállalkozása kilátásainak javulásában. A korábbinál nagyobb arányban vélik úgy, hogy a gazdaság egésze, valamint saját vállalkozásuk helyzete a következő félévben rosszabbodni fog. A több hónapja jellemző negatív megítélés a krónikus kereslethiányból, valamint a makrogazdaság romló egyensúlyi helyzetéből adódik.
A cégek beruházási hajlandósága hónapról hónapra erősödő elbizonytalanodásra utal. A takarékosságra törekvő kormányprogram beruházás-ösztönzési fejezete és a korábbi kedvezmények fenntartása forrás oldalról bizonytalan. Az ingadozó fejlesztési szándékban egyrészt a lanyha kereslet, másrészt a szabad kapacitások a meghatározóak.
A nagyvállalkozók saját értékesítési áraik növelésére a fokozódó árharc, az olcsó import és az erősödő hazai valuta mellett kevés esélyt látnak. A 2002. évi fogyasztói árak növekedését a cégek a hivatalos előrejelzések és a kutatói prognózisok feletti mértékben várják - áll az Ecostat jelentésében.
