Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elkészült a jövő évi keresetek alakulásában meghatározó országos bérajánlás tárgyalását segítő kormányzati előterjesztés. A kormány ebben elmozdult az első egyeztetésen ajánlott bruttó háromszázalékos béremeléstől: most 3-4,5 százalékos bérnövekedést tart indokoltnak, megfelelő gazdasági teljesítmény esetén. A szociális partnerek a napokban megkapják a szakmai anyagot az Országos Érdekegyeztető Tanács október 31-i ülésére szóló meghívóval együtt. A testületben a kormányzatot képviselő Kiss Péter munkaügyi miniszter lapunknak elmondta: a szakértők a hónap utolsó napjáig egyeztetnek az új adójogszabályokról és a jövő évi béremelésekre vonatkozó ajánlatokról.
A szakbizottságokban, majd az OÉT plenáris ülésén is éles viták várhatók, hiszen a kormány előterjesztése és a szakszervezeti követelések között továbbra is lényegesek a különbségek. Míg a munkavállalók képviselői jövőre 6-7 százalékos reálbér-növekedést jelentő, 5 és 9 százalék közötti bruttó béremelést tartanak indokolnak a versenyszférában, a kormány szakmai anyaga szerint 2003-ban a várhatóan 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 3-4,5 százalékos bruttó keresetnövekedés a reális igény. Az adójóváírás szabályainak változásai miatt a borítékban megjelenő, tehát a nettó keresetek átlagos növekedése ugyanakkor 8-9 százalék körüli lehet. Mint Kiss Péter kifejtette: a kormány abban érdekelt, hogy jövőre olyan nominális keresetnövekedés valósuljon meg a vállalkozói szférában, amely a versenyképesség megőrzését, erősödését, valamint – minél kisebb infláció mellett – a reálkeresetek további jelentős emelkedését egyaránt biztosítja. Ezt segíti elő például a keresetek adóterhelésének jelentős mérséklése, a fokozatosan megszüntetendő egészségügyi hozzájárulás csökkentésének megkezdése. A kormány álláspontja szerint jövőre az éves tiszta minimálbér akkor is több mint tíz százalékkal több lesz, ha 50 ezer forint marad a legkisebb bér bruttó összege.
