A balatoni nádasok változó méreteire jellemző, hogy azok területe a 20-30 négyzetmétertől a 10-40 hektárig terjed. Ahol a nádvágás nem veszélyezteti a természeti értékeket, engedélyezik a nád rendszeres, évenkénti aratását, ahol viszont például a madárköltés miatt fokozott védelmet rendeltek el, ott csak négy-öt évente, vetésforgó-szerűen szabad a nádat levágni. A fokozottan védett nádasok a teljes balatoni nádterület tizedét teszik ki. Ilyen például a Tihanyi-félszigeten lévő Sajkod és az északi-parti Örvényes közti Bozsai-öbölben lévő 60 hektáros egybefüggő vízi növényzet, valamint a Szigliget és Ederics közötti - Szigligeti-öbölbeli - nádas. Szintén meglehetősen terjedelmes a Csopak és Arács közt lévő, Kerekedi-öbölbeli védett nádas, amely 30-40 hektáron húzódik, ám ezen a helyen a természeti adottságok nem teszik szükségessé a szigorú tilalmat, tehát engedélyezik az évenkénti nádvágást.
