Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A dokumentum megállapítja, hogy a külföldi működőtőke-befektetések néhány iparágra és az ország nyugati részére koncentrálódnak, így egyfajta duális gazdasági struktúra alakult ki, növekednek a regionális, ágazati és strukturális egyenlőtlenségek.
A dokumentum méltatja Magyarország általános gazdasági teljesítményét és a jogi környezetet, de hangsúlyozza, hogy a versenypolitika, az energiapiac liberalizálása és a nem banki pénzügyi szektor fejlesztése terén még számos teendő van, beleértve a tőkepiac működésének ellenőrzését és a kisebbségi tulajdonosok érdekeinek védelmét. A regionális különbségek érdekében bátorítani kell a magyar kormány törekvéseit, hogy a Széchenyi-terv keretében megoldja ezeket a problémákat, de a programhoz kapcsolódó költségvetési kiadásokat gondosan kell ütemezni, tekintetbe véve a makrogazdasági fejleményeket. A gazdaságpolitikát feszesebbé lehetne tenni a dezinflációs folyamat erősítése érdekében.
Az EBRD úgy véli, hogy a pénzügyi infrastruktúra terén elsősorban azokat a nem banki intézményeket kell fejleszteni, amelyek révén a kis- és középvállalatok könnyebben tőkéhez juthatnak.
A jelentés rámutat, hogy Magyarország "túl van bankosítva", s noha 40, közöttük 27 külföldi ellenőrzés alatt álló bank működik az országban, a kisvállalatok hitelezése a biztató kezdeményezések ellenére nincs megoldva. Ezért az EBRD arra törekszik, hogy a befektetéseket specializált- és nem banki jellegű pénzintézetek irányába terelje, beleértve a kockázati tőkealapokat, a jelzálog-intézeteket, a fogyasztói hiteleket nyújtó és az önkormányzati pénzintézeteket. A kis- és középvállalatokat az EBRD mind hitelekkel, mind üzletrészvásárlással igyekszik segíteni.
