Üzbegisztán 2016 után politikai, gazdasági és társadalmi reformokba kezdett, az eredmények pedig már kézzelfoghatók. Céljuk, hogy a szegénységi rátát 2026-ra a felére csökkentsék, 2030-ra pedig a közepes jövedelmű országok felső részéhez tartozzanak.
2019-ben a The Economist Üzbegisztánt nyilvánította az év országának.
Az országba irányuló külföldi befektetések volumene több mint tízszeresére nőtt az elmúlt hat évben. Ebben komoly szerepet játszottak a kormányzati reformok, amelyek megnyitották az ország gazdaságát.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az elmúlt öt évben több mint 3 milliárd eurót ajánlott fel 100 projektre, köztük a megújuló energiaforrások területén, kiemelt kölcsönt nyújtott Üzbegisztán egyik első magán naperőművének. Az elmúlt három évben az ország volt a legnagyobb kedvezményezettje az EBRD közép-ázsiai kihelyezéseinek, ezt pedig a valuta liberalizációja, a köz- és magánszféra partnerségéről szóló jogszabály, a 2030-ig tervezett zöldgazdasági stratégia, valamint a bankok és közintézmények folyamatban lévő privatizációja indokolta.
Az ország a világ második legnagyobb gyapotexportőre és ötödik legnagyobb termelője.
Egyéb exportcikkei közé tartozik az arany, a kőolaj, a földgáz, illetve az urán. Az ország nyersanyagokban kifejezetten gazdag.
Az Aral-tó egykor a Föld negyedik legnagyobb szárazföldi tava volt. Miután a szovjetek az 1960-as években kimerítették vízkészletét a gyapotföldek öntözéséhez, korábbi területének felére zsugorodott. Üzbegisztánban nagyon értékes a víz, az öntözést most a felszín alatti vizek és a víztározók szolgálják ki. Az Aral-tó kiszáradása súlyos csapást jelentett az ország mezőgazdaságára.
Üzbegisztában a havi nettó átlagfizetés 103 ezer forintnak megfelelő helyi pénz.
A vízumliberalizáció, az adócsökkentés és a képzett munkaerő növekvő aránya mind olyan tényezők, amelyek vonzzák a külföldi tőkét, amiből több mint 100 milliárd dollárnyit célzott meg az üzbég kormány a következő négy évben.
Mindezek a reformok erős üzenetet közvetítenek a külföldi befektetők számára Üzbegisztán potenciáljáról, reformkészségéről és a reformok iránti elkötelezettségéről.
Március végén jelentette be a kormány, hogy speciális ipari
övezet jön létre az üzbég főváros, Taskent mellett, kifejezetten a magyar
vállalatok számára, ahol kedvezményes szabályok között működhetnek majd.
Az OTP mára az ötödik legnagyobb szereplő lett az
üzbegisztáni bankszektorban, miután egy helyi társaságot felvásárolt, és több,
mint másfél millió ügyfelet tudhat magáénak a közép-ázsiai országban. Ezzel a
lépéssel vált garantálttá az ott megjelenő magyar cégek a jogi és pénzügyi
biztonsága.
A magyar külpolitika – a Keleti Nyitás programja mentén – nagykövetséget
nyitott és aktívvá tette a gazdasági, kulturális és oktatási-kutatási
kapcsolatokat.
Krumplikutatás
A magyar kormány 2021-ben bejelentette, hogy Üzbegisztánban burgonyakutató központ épül
magyar segítséggel és ott közös burgonyanemesítési programot indítanak. Orbán
Viktor Taskentbe látogatott ezért, hogy ott beindítsa a magyar
gazdaságpolitika harmadik fázisát – írta meg a Napi.hu.
Üzbegisztánnak nagy szüksége van a krumplira, mert a
lakosságszám növekedése miatt megnőtt a burgonyafogyasztás, az ottani rosszabb
természeti adottságok pedig nem tudják a növekvő igényt kielégíteni. Üzbegisztán
már 15-ször annyi krumplit vásárol külföldről, mint korábban.
Üzbegisztán és a külpolitika
Az ország aktív külpolitikai szerepre törekszik, rendbe hozta
kapcsolatát Kazahsztánnal, így Közép-Ázsia legfejlettebb, legtehetősebb
országának számítanak, olyannyira, hogy az Európai Unió számára az egész
közép-ázsiai és kaukázusi térség felértékelődött, de amellett, hogy a hivatalos
EU – üzbég kapcsolatok jók, Taskent kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik mind
az EU-val, mind Oroszországgal.
A kormányzat valamiféle hintapolitikát folytat Oroszország és a Nyugat között. Ukrajna vonatkozásában távolságot tart Moszkvától, sőt némi együttműködése van a NATO-val.
Üzbegisztánban az élet….
Üzbegisztán korábban a Szovjetunió részét alkotta, melynek
összeomlásával Üzbegisztán 1991-ben függetlenné vált. A több mint 447 ezer
négyzetkilométernyi területű ország határos Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Türkmenisztánnal,
Afganisztánnal és Tádzsikisztánnal. Fővárosa Taskent. Az ország lakossága a
Világbank adatai szerint a 35 millióhoz közelít, de az utolsó népszámlálást 1989-ben
tartották az országban. Az ország polgárainak többsége üzbég etnikumú, akik a hivatalos nyelvet, az üzbéget beszélik. Az orosz a második leggyakrabban beszélt nyelv Üzbegisztánban. A lakosság 88 százaléka szunnita muszlim.
Közép-Ázsia legnépesebb országa, a lakosság többsége vidéken él.
Üzbegisztán politikai valósága közelebb van az önkényuralomhoz, mint a demokráciához. Korlátozott mértékben érvényesülnek a polgárjogok, de facto egypártrendszer van. Újabban a vezetés részéről ígérgetések hangzanak el a demokratizálódás tekintetében.
