Új-Zélandon az elmúlt időszakban drámaian megugrottak az energiaárak, ami súlyos következményekkel járhat az ország gazdaságára nézve. Az utóbbi években a zöld átállás került Wellington energiapolitikájának a középpontjába.

A szén-dioxid-kibocsátás visszafogása érdekében leállították a fosszilis energiaforrások, például a földgáz feltárását és a szénkészletek fenntartását.

Kapcsolódó

Az ország villamosenergia-termelésének 65 százalékát adó vízi erőművek működése nagymértékben függ az időjárástól, így például aszályos időszakokban jelentős energiahiány léphet fel. Az új-zélandi energiaproblémát fokozza, hogy a 2024-es év elején nem sikerült feltölteni a víztározókat, így a vízszintek szokatlanul alacsonyak – írja az Index.

Gyárak bezárása

Mike Ryan, a Winstone – egy új-zélandi építőipari cég – főnöke azt mondta, hogy 2021 szeptembere óta 600 százalékkal mentek fel az áramköltségek. A megugró energiaárak immár működési költségeik 40 százalékát teszik ki, míg egyes külföldi versenytársak hatszor kevesebbet fizetnek az áramért.

Az energiaárak emelkedése több új-zélandi gyár bezárását okozta és további üzemek leállításával fenyeget.

Bryan Leyland, energetikai tanácsadó szerint Wellington energiapolitikája egy „nettó zéró energiakatasztrófához” vezethet, ahol a zöldenergia dominanciája miatt nincs elegendő tartalék fosszilis energiaforrás a váratlan hiányok pótlására. A szakértő a gázturbinák bevezetését látja az egyetlen gyors megoldásnak, ami azonban nem kínál hosszú távú fenntarthatóságot, ebben a helyzetben az atomenergia lehet a kiút.

Az energetikai tanácsadó szerint Új-Zéland intő példa lehet minden ország számára, amely a nettó zéró emisszió elérésére törekszik, miközben figyelmen kívül hagyja az energiaárak elfogadható szinten tartását. 

Ezek az országok olyan zöldek, hogy már a jövőben járnak

Hét olyan ország van, ami lényegében teljesen képes ellátni magát megújuló, tiszta energiával.