BUX 132231.01 -0,86 %
OTP 40150 -0,45 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ilyen belülről az emberi húsdaráló

A szíriai Sednaya börtönben a tisztviselők a tömeges akasztásokat egyszerűen „bulinak” nevezték.

2024. december 15. vasárnap, 13:33

Fotó: Reuters / Ammar Awad
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Aszad-rezsim összeomlása után a lázadók egyik első dolga volt, hogy megnyissák a börtönöket, ahol több tízezer embert tartottak fogva politikai okokból. A leghírhedtebb ezek közül a Damaszkusztól északra található Sednaya börtön volt.

Az Index cikke szerint a Sednaya már a polgárháború előtt is hírhedt volt a széles körben alkalmazott kínzásokról és bántalmazásokról. A háború alatt vált azonban igazán a romlottság és az erőszak szimbólumává.

Emberi jogi szervezetek szerint a foglyokat megkínozták és megverték, nem kaptak élelmet, vizet és gyógyszereket. Koncepciós pereket követően tömeges akasztásokat rendeztek. 

Becslések szerint több mint 30 ezer fogvatartottat öltek meg a börtönben. A legtöbb esetben a családtagok nem kaptak tájékoztatást a foglyok sorsáról.

Az 1987-ben épült katonai börtönt az Amnesty International „emberi mészárszékként” jellemezte. A foglyokat képviselő csoport jelentése szerint a börtönt több száz őr és katona védte, valamint aknamezők gyűrűje vette körül.

A polgárháború előtt a foglyok többsége iszlamista volt, a 2011 elején kitört kormányellenes tüntetések után azonban tüntetőket, aktivistákat és újságírókat kezdtek el bebörtönözni.

Az ENSZ nyomozói a börtönben történteket emberiesség elleni bűncselekménynek minősítették. A fogvatartottakat arra is kényszerítették, hogy verjék, megerőszakolják vagy megöljék egymást jogvédő csoportok állítása szerint. 

A néhány szabadon bocsátott arról számolt be, hogy a fogvatartottak gyakran elfertőződő sebek miatt haltak meg a túlzsúfolt cellákban. Csak másodperceket kaptak arra, hogy a mellékhelyiségeket használják, így gyakran a cellákban könnyítettek magukon.

Az Amnesty jelentése szerint az őrök minden héten, de gyakran hetente kétszer is, akár 50 fős csoportokat rángattak ki a cellákból, akiknek azt mondták, hogy civil börtönökbe szállítják őket. 

Ehelyett azonban bekötötték a szemüket, megverték őket a börtön alagsorában, majd éjszaka felakasztották őket, amit a börtön tisztviselői csak „bulinak” neveztek.

Fadel Abdul Ghani, a Szíriai Hálózat az Emberi Jogokért nevű szervezet igazgatója szerint vasárnap mintegy 2000 fogoly szabadult ki a Sednayából. Azonban a többi, mintegy 11 ezer rabot sehol sem találták, Ghani szerint valószínűleg megölték őket.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet