Bombaként csapódott be a vezető német kormányzópárt európai parlamenti jelöltjének kijelentése, amelynek nyomán Európa most azon vitatkozik, hogy a kontinens képes-e megvédeni magát Oroszországgal szemben az Egyesült Államok biztonsága nélkül.

Katarina Barley (SPD) a Tagesspiegelnek adott interjúban kijelentette: már nem lehet támaszkodni Európa amerikai atomernyő által nyújtott védelmére, miután Donald Trump megkérdőjelezte a NATO segítségnyújtási kötelezettségét.

Ezért elrettentésképpen az EU-nak saját nukleáris fegyverek vásárlására lehet szüksége az európai hadsereg felé vezető úton.

Olaf Scholz (SPD) kancellár EP-jelöltje immár azért kételkedik abban, hogy Európa biztonságban van-e, mert Donald Trump nemrég egy kampányrendezvényen azt mondta: ha újraválasztják, Oroszország támadása esetén nem siet segítségére azoknak a NATO-országoknak, amelyek nem költenek eleget védelemre. Sőt, még arra is buzdítaná az oroszokat, hogy „tegyenek velük azt, amit akarnak”.

Trump beszéde megint kicsapta a biztosítékot

Európa nukleáris elrettentő ereje jelenleg a NATO kezében van, ezért a republikánus elnökjelölt kijelentései nemzetközi szinten felháborodást váltottak ki. A Fehér Ház dühösen reagált, mondván, hogy „szörnyű és őrültség, hogy legszorosabb szövetségeseink gyilkos rendszerek általi invázióját ösztönözzük".

Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke közölte, hogy az észak-atlanti szövetség 5. cikkelyét megkérdőjelező kijelentések Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálják. 

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint ugyan az USA-nak továbbra is az az érdeke, hogy jelentős mértékben biztosítsa Európa védelmét, ezzel együtt a NATO-államok kormányainak gyorsan szerződéseket kellene kötniük a fegyveriparral.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter pedig azt írta X-en, hogy egyetlen választási kampány sem szolgálhat ürügyül a szövetség biztonságával való játékra.

Számon kérik a kancellárt

Olaf Scholz jelöltje, Katarina Barley szerint viszont Európának érdemben reagálnia kell Vlagyimir Putyin fenyegetéseire és vállalnia a felelősséget, ha az Egyesült Államok a jövőben megszűnik Ukrajna fegyverszállítója lenni. Ezért lehet szükség a saját atombombára is, amely kijelentés miatt most a kancellár magyarázkodhat, mivel a német parlament felszólította, hogy nyilatkozzon a hivatalos szövetségi szándékokról, mert az „rendkívül veszélyes eszkalációt” sejtet.

A konzervatív CDU párt külföldi szakértője szerint például megdöbbentő és pánikot kelt, ha a szövetségi kormánynak ez az álláspontja.

Németország nemzetközi jogi kötelezettségei alapján a felvetés enyhén szólva is megkérdőjelezhető, főként, hogy Franciaország már rendelkezik atomfegyverekkel. Azaz, ha az USA megbukna mint védőhatalom, Franciaországnak lenne nukleáris védőpajzsa – fejtette ki a Spiegelnek Johann Wadephul. Hozzátette: az amerikai atomerő jelenlegi erejét aligha pótolhatja hasonló uniós arzenál. 

Így reagáltak Scholz koalíciós partnerei is, akik szerint óvakodni kell a felfegyverkezéstől, főleg a nukleáris szektorban, mert az „rendkívül veszélyes és felelőtlen”.

Ugyanakkor elismerték, hogy Európának többet kell befektetnie közös biztonságpolitikájába, ha az Egyesült Államok garanciái már nem állnak rendelkezésre. A közös EU-hadsereg azonban még messze van a láthatártól, ezért a Zöldek szerint például létre kell hozni a hagyományos védelmi felszerelések közös európai bázisát.

Martin Schirdewan baloldali vezető pedig úgy vélekedett, hogy a helyes válasz Donald Trump szavaira nem a nukleáris fegyverkezés, hanem a deszkaláció és a polgári konfliktusok megoldásának politikája.

Megválasztották EP-listavezetőiket a németek

A német szociáldemokraták (SPD) Katarina Barley európai parlamenti (EP-) alelnököt, a liberálisok (FDP) Marie-Agnes Strack-Zimmermann védelmi szakértőt választották listavezetőnek a júniusi EP-választásokra vasárnap tartott jelöltállító konferenciákon.

A lakosság belehúzna

Az ugyanakkor nem biztos, hogy a német lakosság is ellenezné az atomterveket, mivel közel 70 százalékuk támogatja, hogy az ország GDP-jének két vagy annál nagyobb százalékát a védelembe fektessék, bár a hadsereg, a Bundeswehr hírneve jelentősen romlott az elmúlt években – derül ki a PwC friss felméréséből.

Mint kiderült, az Ukrajna elleni orosz támadás még mindig sokkolja az embereket Németországban, akik aggodalmukban több erőfeszítést szeretnének a honvédelem megerősítése érdekében, például a NATO keleti szárnyán a csapatjelenlét bővítésével.

A németek 70 százaléka szerint hazájuk biztonsági helyzete sokkal rosszabb lett a közel-keleti háború következtében is, például a tüntetések alatti zavargások, az antiszemitizmus vagy az esetleges iszlamista támadások miatt.

Körülbelül minden második megkérdezett ráadásul úgy látja, hogy a biztonsági hatóságok nem védik meg őket kellőképpen. 

A többség emellett már nem bízik annyira az USA-ban, mert arra számítanak, hogy csökkenteni fogja Ukrajna iránti elkötelezettségét Trump elnöksége alatt.

Megfizetik az árát

A szövetségi kormány máris lépett: a Német Sajtóügynökség információi szerint Németország 30 év után először küldte el a NATO védelmi szövetségnek a bruttó hazai termék két százalékának megfelelő, ténylegesen tervezett védelmi pénzt. Ez 73,41 milliárd dolláros összeget jelent a folyó évre, amely abszolút értékben rekordot, a NATO jelenlegi előrejelzése szerint 2,01 százalékos GDP-arányt jelent. A németek utoljára 1992-ben költötték a GDP két százalékát védelemre, a hidegháború éveiben ez az arány általában három százalék felett volt. Idén várhatóan a 31 NATO-tagország közül körülbelül 20 éri el a két százalékos célt.