Az 55 éves Katarina Barley a szociáldemokrata delegátusok 98,66 százalékának szavazatát nyerte el jelöltségéhez, míg a 65 éves Agnes Strack-Zimmermann a liberálisok 90 százalékától kapott támogatást.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár a konferencián kijelentette, hogy a jobboldal elleni világos szavazatot szorgalmaz a június 9-i választásokon. Az EP-választás erre nyújt lehetőséget azzal, hogy a demokratikus pártokra és nem a szélsőjobboldaliakra adhatjuk le szavazatunkat – hangoztatta. Valamint reményét fejezte ki, hogy a német választók demonstratíve a legrégibb németországi demokratikus pártra, az SPD-re adják majd szavazatukat.
Christian Lindner, az FDP vezetője óvott mindenkit attól, hogy az EP-választáson azzal leckéztessék meg a nagy múltú pártokat, hogy másokra adják szavazatukat. Június 9-én sok minden forog kockán. Nem tiltakozó, hanem alakító jellegű voksolásról kell, hogy szó legyen – hangoztatta.
Az EP-választások fő tétjének a pártelnök a biztonság és versenyképesség szavatolását, valamint a migráció szabályozását nevezte. Ezek a gondok szerinte olyan mértékűek, hogy vagy európai szinten kezeljük őket, vagy megoldatlanok fognak maradni.
Németország küldheti a legtöbb képviselőt Brüsszelbe
Az EP-választáson 720 mandátum sorsáról döntenek a választók, Németország a legnépesebb uniós tagállamként a legtöbb képviselőt küldheti a testületbe. A legutóbbi, 2019-es EP-választáson az SPD – szövetségi szinten az eddigi legrosszabb választási eredményét produkálva – 15,8 százalékkal végzett, míg az FDP 5,4 százalékot kapott.
Mostani felmérések szerint az SPD 13-16 százalékon lehet, míg az FDP támogatottságát 4-6 százalékra teszik.
A többi német párt közül az Alternatíva Németországért (AfD) EP-listavezetője Maximilian Krah lesz, míg a Zöldek Terry Reintke EP-képviselőt választották. A kereszténydemokrata CDU februárban dönt a listavezetőről, testvérpártja, a CSU listájának élén Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezető áll majd.
(via MTI)
