Amennyiben Moldova katonai invázióval reagálna a gagauz függetlenségének kikiáltására, a regionális hatóságok bárkihez segítségért folyamodhatnak, így Oroszországhoz is – mondta a RIA Novosztyinak a Moldova részét képező autonóm terület, Gagauzia vezetője.

Evghenia Guțul (Jevgenyija Gucul) újfent azt hangoztatta, hogy Gagauzia elindítja a Moldovától való elszakadás folyamatát, ha a chisinaui hatóságok úgy döntenek, hogy egyesülnek Romániával.

Az amúgy erősen oroszbarát politikus megítélése szerint a térség a posztszovjet köztársaság része akar maradni, de

„intézkedéseket fog tenni”, ha az ország hatóságai úgy döntének, hogy egyesülnek a szomszédos országgal.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök április 4-én ugyan támogatásáról biztosította a Moldovával való egyesülés gondolatát, de erre szerinte legkorábban akkor kerülhet sor, ha a másik román nyelvű állam is csatlakozik az Európai Unióhoz. 

Habár Moldovában a politika szintjén ugyanígy megvan a támogatottsága a két állam egyesülésének, a két ország parlamentje 2022-ben már meg is tartotta tartott első közös tanácskozását, ám számos közvélemény-kutatás eredménye viszont a fontolva haladásra kénsztetheti a két állam döntéshozóit. Az orosz lap által idézett, Institute of Marketing and Sociological Surveys IMAS márciusi felmérése szerint a választók mindössze nyolc százaléka szavazna olyan elnökre, aki Moldova Romániával való egyesülését tűzi zászlajára. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az alapvetően török ​​származású, de ortodox vallású gagauzok többnyire oroszul beszélnek, és hevesen ellenzik a szomszédos Romániával való esetleges integrációt.

A moldovai gagauz autonómia vezetője az orosz közmédiának adott minapi interjújában arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyinra számíthatnak, egy márciusi találkozón ugyanis biztosította őt arról, hogy Oroszország támogatni fogja a térséget, mind gazdaságilag, mind pedig társadalmilag.

Vlagyimir Putyin nem ígét sokat - egyelőre
Vlagyimir Putyin nem ígért sokat - egyelőre
Kép: Telegram/via Ria Novosti

Habár Evghenia Guțul mindent bevetett, hogy eláztassa Moszkvában a chisinaui vezetést, ám Putyin ajánlata – a moldovai nyugatbarát kormány szerencséjére – egyelőre nem igazán tűnik túl konkrétnak. 

A korábban viszonylag ismeretlen Guțul tavaly tavasszal nyerte meg a gagauz elnökválasztást, méghozzá a Sor párt színeiben. Ha az az amerikai szankciós listán is szereplő oligarcha, Ilan Shor szerényen saját magáról elnevezett pártját be szeretnénk lőni valahova, akkor talán a populista, oroszbarát, euroszkeptikus jelző a legmegfelelőbb. A Sor éveken keresztül a Giorgia Meloni vezette, a lengyel PiS-t, illetve a spanyol Vox-ot is magában foglaló Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának is tagja volt. 

Az oroszbarát Sor pártnak oroszlánrésze volt a 2022-es moldovai tüntetések megszervezésében. Az elszabaduló földgázárakat és az energiaválságból fakadó inflációt igyekeztek a nyugatbarát kormány nyakába varrni. A moldovai kormány vádjai szerint konkrétan pénzt és ingyen szállást adtak a tüntetőknek, mindezt pedig a szabadidejét emigrációban töltő Ilan Shor finanszírozta. A Sor párt oligarchája és alapítója súlyos korrupciós vádak miatt kiszabott, 15 éves letöltendő börtönbüntetés elől menekült vissza szülőhazájába, Izraelbe.

A többi között csalásért, pénzmosásért és 1 milliárd dollárnyi banki vagyon elsikkasztásáért akarták volna felelősségre vonni.

A párt alelnöke már nem tudott ilyen könnyen elslisszolni: 2023. május 1-jén Marina Taubert őrizetbe vették a Chisinau Nemzetközi Repülőtéren, amikor épp Törökországon keresztül próbált szintén Izraelbe menekülni. A Korrupcióellenes Ügyészség letartóztatta a párt illegális finanszírozásának vádjával. Tauber miután elindult ellene a büntetőeljárás és rákerült az uniós szankciós listára nekiment Maia Sandu moldovai elnöknek, mondván az EU támogatásával „népirtást követett el a moldovai zsidóság ellen”.

Marina Taubert súlyos antiszemita vádakkal illette a moldovai elnököt, miután letartóztatták
Marina Tauber súlyos antiszemita vádakkal illette a moldovai elnököt, miután letartóztatták
Kép: MTI

Közben a moldovai alkotmánybíróság 2023. június 19-én gyakorlatilag be is tiltotta a Sor pártot, ezzel az összehangolt utcai csetepaték meg is szűntek. A vád úgy szólt, hogy a párt egy idegen állam (nyilvánvalóan Oroszország) érdekeit mozdítja elő, és sérti az ország függetlenségét és szuverenitását. A moldovai kormány persze ennyivel nem elégedett meg, a formáció korábbi tagjait – új politikai hovatartozásuktól függetlenül – próbálták eltiltani a jövőbeni megmérettetésektől is, ám ez már nem ment át a legfelsőbb bíróságon. Jelen állás szerint a Sor hat most is hivatalban lévő korábbi képviselője igaz függetlenként, de folytathatja munkáját.

Közéjük tartozik az orosz kapcsolatait intenzíven ápoló Evghenia Guțul is, akinek megválasztása utáni első útja természetesen Moszkvába vezetett. Maia Sandu moldovai elnök viszont továbbra sem néz jó szemmel semmit, ami a Sor párthoz köthető, beleértve Guțul tavalyi megválasztását. Továbbra sem nem írta alá például azt a rendeletet, amely a gagauz kormányzót a moldovai kormány tagjai közé választaná, holott egyébként ezt törvény írja elő.

Miután Guțul február végén Oroszországba utazott, és a többi között többek Vlagyimir Putyinnal találkozott, Dorin Recean moldovai miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy felelősségre vonják majd az Oroszországba látogató politikusokat. Talán van összefüggés, talán nincs: április elején Gagauzia vezetője be is jelentette, hogy vádat emeltek ellene a Sor párt elleni büntetőeljárásban.