Az olasz kormány az utóbbi időben lazított a korrupcióellenes jogszabályokon, megágyazva ezzel további olyan csalásoknak, melyek a sok kicsi sokra megy alapon működnek.

Róma a koronavírus-járvány utáni, közel 200 milliárd eurónyi EU-s gazdaságélénkítési alapnak az egyik legnagyobb kedvezményezettje, épp ezért figyelmeztetnek a helyi viszonyokat ismerő elemzők, hogy a pénzek nem megfelelő felügyelete a maffia beszivárgásának melegágya lehet.

Az aktív, korrupciógyanús ügyeket vizsgáló nyomozások tekintetében Olaszország listavezető az Európai Unióban, az ügyek pedig jórészt éppen az EU-s helyreállítási alaphoz kapcsolódó pénzekhez kötődnek. Az Európai Ügyészség (EPPO) adatai szerint az EU-ban a helyreállítási pénzekhez kapcsolódó 307 ügyből 228 olaszországi eset.

A közbeszerzések 98 százaléka érintett

A visszaélésekre a közbeszerzési törvény egyik olyan kitétele nyújt lehetőséget, mely szerint a 140 ezer euró alatti tenderekre vonatkozó szerződések nyílt pályázat nélkül odaítélhetők.

Rengeteg ilyen van, az összes szerződés 98 százalékáról van szó

– közölte Giuseppe Busia, az olasz Korrupcióellenes Hatóság (ANAC) vezetője. A hatóság által nemrég a parlamentnek benyújtott jelentésben hangsúlyozták, hogy a 135 és 140 ezer euró közötti közbeszerzések mennyisége háromszorosára nőtt 2021-hez képest, amikor egyébként a pályáztatás nélküli szerződések felső pénzbeli határa 75 ezer euró volt. Busia

  • a vállalatok tulajdonjogának nagyobb transzparenciáját,
  • a lobbitevékenység szigorúbb szabályozását
  • és a közbeszerzők és beszállítók számára magasabb szintű regulázását szorgalmazta.

Alberto Vannucci, a Pisai Egyetem maffiát és a korrupciót tanulmányozó professzora elmondta, hogy a nemzeti gazdaságélénkítési terv „felerősítette a közkiadások minden ismert kockázati tényezőjét”, és hogy a rövid határidők és a bürokratikus káosz miatt gyakran egyetlen tisztviselő felelős azért, hogy döntsön az EU-s milliókról – írja az Euronews.

A szakértő szerint problematikus, hogy a hatóságok csak azt vizsgálják egy-egy közbeszerzés esetében, hogy a papírmunka rendben van-e, de azt nem, hogy a projekt valódi hasznot hoznak-e a polgároknak. A közpénzeket épp ezért látszólag legitim tevékenység árnyékában mozgathatják a bűnözők és a korrupt politikusok és a tisztviselők javára. A rendszer számos helyen kijátszható: 

ha például egy 500 ezer eurós projektet 4-5 kisebb projektre szabdalnak, akkor darabonként máris csak 100-125 ezer euróba kerül, így nem kell kiírni nyílt pályázatot a munkára.

Vannucci úgy látja, hogy a korrupcióellenes jogszabályok átírása, illetve a befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos törvények átszabása kiveszi az ügyészek kezéből a jogi fegyverek egy részét. 

A jobboldal szerint nincs itt semmi látnivaló 

A szervezett bűnözés az utóbbi három évtizedben Olaszország déli részéről egyre feljebb tolta a csápjait északra, és beszivárgott a közbeszerzési pályázatok környékére, 1991 óta pedig több mint 400 helyi önkormányzatot oszlattak fel maffiakapcsolatok miatt. 

Az ANAC jelentését számos kritika érte, többek között Matteo Salvini miniszterelnök-helyettestől. Az Északi Liga elnöke közölte, hogy „az állam megpróbál minden pénzt hasznosan elkölteni". Salvini hozzátette, hogy ő bízik az olasz vállalkozókban, elutasítja a rendszerszintű korrupcióról szóló vádakat. A politikai paletta másik oldaláról Angelo Bonelli zöld-baloldali képviselő viszont  „átláthatatlannak” nevezte a a közbeszerzési rendszert és a közvetlen kifizetésekről szóló alvállalkozói szerződések számának növekedéséért pedig a kormányzati reformokat tette felelőssé.

Kapcsolódó