Indiában a Nipah-vírus miatt már 100 embernek kellett karaténba vonulnia, de Rusvai Miklós víruskutató szerint - bár a kórokozó az esetek felében halált okozhat - a globális terjedés kizárható.

Nagyon valószínű, hogy jelen tudásunk szerint ebből nem lesz világjárvány

Kapcsolódó

– fogalmazott a szakember az Inforádióban. Hozzátette,

„a vírus hordozói nem a hagyományos rovarevő denevérek, hanem olyan gyümölcsfogyasztó denevérek, amelyek csak Délkelet-Ázsiában élnek. Ezekről tevődik át alkalomszerűen emberekre, és okoz nagyon súlyos megbetegedést, amely lázzal, légzési zavarokkal és agyvelőgyulladással jár, ami kómához vezet, és sajnos a diagnosztizált esetek jelentős részében halállal végződik."

Szerinte nagy lehet a tünetmentes fertőzöttek száma is, de akiknél diagnosztizálják a betegséget, azoknak körülbelül a fele meghal. A vírusfertőzések ellen gyógyszer nincsen, a szervezet immunrendszerének kell leküzdenie a megbetegedést.

Rusvai Miklós szerint a gyógyulás kéthetes folyamat, de a betegségen átesettek egy részénél okozhat agyvelő-károsodást, illetve különböző idegrendszeri panaszokat, a tudatzavartól kezdve a kényszermozgásokig.

Azt is kiemelte, hogy ez a vírus emberről emberre nagyon-nagyon ritkán terjedhet.

„Nagyon szoros kapcsolat kell hozzá, de olyan intenzív, ragályos terjedést nem figyeltek meg, mint a koronavírus esetében”

– mondta Rusvai Miklós. 

A denevérek az Ebola-láztól kezdve nagyon sok más betegséget is terjeszthetnek, a nálunk élő denevérek például a veszettségvírust is hordozhatják. Az erdőirtások vezettek oda, hogy egyre több a kontaktus a denevérek és az emberek között, főleg a trópusokon, így számos betegségük átterjedhet emberre is – hívta fel a figyelmet a víruskutató.