BUX 133528.69 0,98 %
OTP 40880 1,82 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újabb robbantások jöhetnek, más országok is követhetik az izraeli példát

A libanoni robbanások újra felvetették azt a problémát, hogy a globális ellátási láncok fegyverekké válhatnak bizonyos nagyhatalmak kezében.

2024. szeptember 20. péntek, 17:28

Fotó: Getty Images / picture alliance / Stringer
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Libanonban ezen a héten felrobbanó több ezer csipogó az ellátási láncok ellenfelekkel szembeni használatának eszkalációját jelzi, ami új sürgőssé teszi a globális vezetők azon törekvését, hogy csökkentsék a riválisoktól származó technológiáktól való függőségüket.

A Bloomberg beszámolója szerint a libanoni támadások mértéke és erőszakossága még néhány tapasztalt tisztviselőt is megriasztott. Attól tartanak ugyanis, hogy a globalizált ellátási láncok, amelyek segítik az olcsó áruk előállítását és a globális növekedést, fegyverekké válhatnak a külföldi ellenfelek kezében.

Amerikai tisztviselők régóta elismerik, hogy az Egyesült Államok túlságosan függ Kínától számos áru és szolgáltatás tekintetében, és az elmúlt években a kormány elkezdett néhány létfontosságú ellátási láncot, különösen azokat, amelyek a nemzetbiztonságot érintik, áthelyezni az Egyesült Államokba.

Ha Izrael képes erre, Kína is meg tudja tenni. A hosszú, átláthatatlan ellátási láncok olyan réseket hagynak maguk után, amelyeket túl könnyen ki lehet használni, és stratégiára van szükségünk ezek bezárására, szoros együttműködésben szövetségeseinkkel

– mondta Seth Moulton, amerikai kongresszusi képviselő.

„Az ellátási láncba való beszivárgás a titkosszolgálatok meglehetősen szokásos eszköze. Az elmúlt néhány évben azt láttuk, hogy főként információgyűjtésre használták, de ahogy a közelmúltban is tanúi voltunk, célzott gyilkosságokra is használható” – mondta Holden Triplett, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori tisztviselője.

Christopher Wray, az FBI igazgatója áprilisban arra figyelmeztetett, hogy Kína már felkészített kibertámadókat, hogy „pusztítást végezzenek kritikus infrastruktúránkon az általa választott időpontban. A terv az, hogy csapásokat mérjen a polgári infrastruktúrára, hogy megpróbáljon pánikot kelteni, és megtörje Amerika akaratát az ellenállásra”.

Rengeteg olyan eszköz van, akár kommunikációs, akár kritikus infrastruktúra, amelyekben már van rosszindulatú kód

– mondta Eran Fine, az ipari kritikus infrastruktúrát a kibertámadásoktól védő izraeli Nanolock Security vezérigazgatója.

A Govini, a kormányzati adatelemző cég szerint az amerikai haditengerészet tavaly mintegy 40 százalékkal csökkentette a kínai készletek számát a „kritikus technológiák” ellátási láncaiban. A légierő és más védelmi ügynökségek azonban növelték Kínától való függőségüket a cég szerint.

Kína a maga részéről régóta törekszik arra, hogy csökkentse az ország külföldi technológiáktól való függőségét a sugárhajtóművektől a számítógépes operációs rendszerekig. Tavaly több kínai ügynökség és kormány által támogatott cég arra utasította az alkalmazottakat, hogy hagyják abba az iPhone-ok és más külföldi készülékek munkába hozatalát.

A kormányzat is megszólal a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt a robbanó csipogók ügyében
A bizottság elnöke Farkas Örsöt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkárát is felkérte arra, hogy a jövő csütörtöki ülésen adjon tájékoztatást a helyzetről.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet