A görög parlament csütörtökön késő este megszavazta az azonos neműek házasságát legalizáló és az azonos nemű pároknak teljes szülői jogokat biztosító, úttörő jelentőségű törvényt.

„A szavazás lezajlott: ma estétől Görögország büszke arra, hogy a 16. uniós országként törvénybe iktatja a házassági egyenlőséget. Ez mérföldkő az emberi jogok szempontjából, amely tükrözi a mai Görögországot – egy progresszív és demokratikus országot, amely szenvedélyesen elkötelezett az európai értékek iránt” – tette közzé Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök az X-en.

Nem mindenki tapsol örömében

A jogszabály megosztotta az ország politikáját, és egyes konzervatívok, valamint a nagyhatalmú keresztény ortodox egyház határozottan ellenezte.

A Politico beszámolója szerint Mitsotakis kormányzó konzervatív Új Demokrácia pártjának mintegy egyharmada tartózkodott, vagy a törvényjavaslat ellen szavazott, de a törvényt három balközép és baloldali ellenzéki párt támogatásával elfogadták – ez ritka példája a pártok közötti támogatásnak az ország parlamentjében. A törvényjavaslat azonban az ellenzéki pártokon belül is okozott problémákat, ami jelzi, mennyire megosztó a törvényhozás Görögországban. 

A 300 fős parlamentben összesen 176 képviselő támogatta a törvényjavaslatot, 76-an ellene szavaztak, a többiek pedig tartózkodtak.

A szavazással Görögország az első ortodox ország, amely legalizálja az azonos neműek házasságát.

Lehetséges az örökbefogadás is 

A jogszabály szabaddá teszi az utat az azonos nemű párok számára az örökbefogadáshoz, és mindkét szülőnek ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint a gyermek törvényes gyámjának. A törvényjavaslat azonban továbbra sem biztosít jogot a béranyaságra az azonos nemű párok számára.

„Az azonos neműek házassága nem jelent emberi jogot” – mondta Antonis Samaras volt miniszterelnök a törvényhozóknak. Szerinte a kormánynak óvatosnak kell lennie, mert a túlzott magabiztosság arra vezethet, hogy elszakadnak a valóságtól és a társadalomtól.

A saját pártján belüli jelentős ellenállás ellenére a lépés lehetővé teszi Mitsotakis számára, hogy közeledjen a centristák és liberálisok felé. Emellett segíthet javítani kormánya nemzetközi megítélését, amelyet a kémkedési botrány és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggályok rontottak.

A múlt héten az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, a médiaszabadság és az alapvető jogok rendszeres megsértése miatt Görögországban.

Csütörtökön, példátlan módon, a görög legfelsőbb bíróság közvetlen választ adott az állásfoglalásra, azzal érvelve, hogy az „homályos és megalapozatlan állításokon” alapul, és „közvetlen beavatkozást jelent a görög igazságügyi hatóságok munkájába”.