Szemtanúk tüzérségi tűzről és légicsapásokról számoltak be az övezet déli részének legnagyobb városából, ahol Izrael szerint a palesztin iszlamista szervezetnek és utóbbi több kisebb szövetségesének a vezetője rejtőzik. 

Kép: AFP

Hamász egészségügyi minisztériuma szerint az izraeli légicsapások péntek hajnaltól délig hetvenhét ember halálát okozták a Gázai övezetben. A tárca adatai szerint az elmúlt huszonnégy órában 142 palesztin halt meg, és 278 megsebesült, így a több mint három hónapja tartó gázai övezeti háború palesztin halálos áldozatainak száma 24 762, a sebesülteké pedig 62 108.

A palesztin Vörös Félhold szerint többen megsebesültek, amikor az izraeli erők drónokról lőttek az al-Amal kórházban lévő civilekre, illetve a kórház hán-júniszi épületére, ahol számos menekült is meghúzza magát. Támadás érte az egyik menekülteket segítő szervezet központját is.

Földi pokol

Mintegy húszezer csecsemő született „ebben a pokolban”, a felfoghatatlannál is rosszabb körülmények között október 7-e, Hamász Izrael elleni terrortámadása óta - mondta pénteken az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a szóvivője, Tess Ingram genfi sajtótájékoztatóján. 

Kép: AFP

Enrico Vallaperta, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet egyik orvosa háromhetes gázai övezeti látogatása után pénteken Kairóban általa korábban soha nem látott körülményekről számolt be, túlterhelt kórházakról, gyermekek közelében becsapódó bombákról, és arról, hogy e gyerekeket nem lehet semmilyen óvóhelyre menekíteni.

Ukrajnában, ahol az orosz erők offenzívájának megindulása után járt, a nőket és a gyereket gyorsan óvóhelyre vitték támadás esetén. A Gázai övezetben ez lehetetlen.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bírálta a palesztin területen tapasztalható „embertelen életkörülményeket”. Az övezet 2,4 millió lakosa mindenben hiányt szenved, ráadásul egy hét óta már telefon- és internetszolgáltatás sincs.

A Gázai övezetben a legtöbb ember számára olyan egyszerű dolgok, mint a telefon feltöltése is luxusnak számítanak. A Deutsche Welle az X-re tette ki azt a videót, amiben egy férfi arról beszél, hogy már korán reggel elindulnak, hogy ráamot keressenek ahhoz, hogy a mobiljaikat valamennyire fel tudják tölteni és kapcsolatba tudjanak lépni szeretteikkel, vagy a külvilággal. 

Többen a kórházakat, vagy más állami intézményeket keresnek fel, abban reménykedve, hogy ott van áram, de többnyire sikertelenül járnak. A csatorna közösségi oldalán látható felvételen az emberek egyik hosszabbítót csatlakoztatják a másikba,  hogy minél többen áramhoz jussanak. Vannak olyanok is, akik kiszerelik a gépkocsik akkumulátorait, és arra kötik a mobilt. „Az már jó, ha 50-60 százalékig fel tudom tölteni” – mondja az egyik férfi a felvételen.  

Kép: AFP

A gond az, hogy nincsenek gyorstöltőik, így 2-3 órát is várni kell. „Egyesek napelemet is használnak, vagy pénzt kérnek azért, hogy feltöltsük a telefont” – mondja. 

Az október 7-i támadást követően mindennapos a tűzpárbaj az izraeli-libanoni határon az Irán-barát síita Hezbollah mozgalom és az izraeli hadsereg között. Az erőszakcselekményekben több mint 195 ember halt meg Libanonban, izraeli oldalon a veszteség tizenöt ember, kilenc katona és hat polgári személy.

Kép: AFP

Izrael azt követően indított háborút a Gázai övezetben a Hamász palesztin terrorszervezet ellen, hogy annak fegyveresei tavaly október 7-én betörtek Izrael déli részébe, ahol 1200 embert meggyilkoltak, mintegy háromezret megsebesítettek, és mintegy 250 embert elhurcoltak. Sokan közülük a mai napig sem szabadultak ki. Gázai hivatalos források szerint a háborúban már több mint 24000 ember halt meg az övezetben, ahol több mint kétmillió ember él.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport