Újabb francia gyarmat vívta ki a függetlenséget, azonban ezt egy olyan szerződés keretében, minek révén az európai állam fennhatóság is megmarad. Magyarországon rossz emlékezete van a Párizs mellett megkötött, államok függetlenségéről szóló egyezményeknek. Azonban most egy újabb ilyen megállapodást kötöttek a francia főváros közelében Új-Kaledónia jövőjéről.

A függetlenségpárti és a Franciaország-párti erők megegyeztek egy új konstrukcióról, ami egyszerre szól egy új, nemzetközileg is elismerhető állam megteremtéséről és a francia fennhatóság új formában való folytatásáról.

Óriási kárt okoztak a zavargások

A Csendes-óceán nyugati térségében található Új-Kaledónia Franciaország egyik tengeren túli területe, ahol hosszú ideje küzdenek a bennszülött kanak csoportok a függetlenedésért.

A Cook kapitány által 1774-ben felfedezett melanéziai szigetet a franciák III. Napóleon alatt annektálták, majd fegyencgyarmatot hoztak létre. A XIX. század második felében több mint húszezer rabot szállítottak ide, később ők lettek a francia telepes társadalom megalapozói, miközben a kanak őslakosokat földjeiktől megfosztva rezervátumokba kényszerítették.

Az elmúlt években, 2018 és 2021 között három népszavazást is tartottak a függetlenségről, ám ezek mindegyikén a francia fennhatóság támogatói győztek. A tavaly kitört, 14 áldozatot követelő zavargások – azt követően vonultak utcára az őslakosok, hogy Párizs szavazati jogot akart adni a francia betelepülőknek (jelenleg még az sem szavazhat, aki 1998 után költözött ide), a kanakok attól tartottak, hogy ezzel végképp permanens kisebbségi helyzetbe kerülnek – óriási visszaesést eredményezett, nagyjából a sziget éves GDP-jének a tíz százalékára rúghat a gazdasági veszteség. 

Kompromisszumos megoldás

A mostani, elviekben a függetlenségpárti és a francia fennhatóság támogatói közötti kompromisszum eredményeként létrejött megállapodás lényege, hogy a francia alkotmány által elismerten kikiáltják Új-Kaledónia államot, ami a függetlenség szokásos alapvető ismérveivel rendelkezik:

  • önálló állampolgárságot biztosít;
  • más országok is elismerhetik;
  • és még a külügyek intézése is Noumeába (ez a 270 ezres lakosságú szigetcsoport fővárosa) kerülhet.

Másrészről a francia fennhatóság is megmarad: a lakók kettős állampolgárként a francia állampolgárságot is megőrzik, 

illetve azt is vállalta Párizs, hogy hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, különösen a stratégiai fontosságú nikkelbányászatban.

Summa summárum egy olyan Franciaországon belüli új államról van szó, ahol egy specifikus alkotmányjogi megoldással, amiből mindenki ízlése szerint emelheti ki az önállóságot, a növekvő autonómiát vagy a francia eszmény folytatását. A letelepedési engedéllyel rendelkező franciák is szavazati joghoz jutnak, ha legalább 15 éve élnek a szigeteken – írja a Politico.

Azonban még a francia parlamentnek is szavaznia kell az egyezségről, jövőre pedig népszavazáson is szükséges lesz megerősíteni Új-Kaledónia  „függetlenségét”.

Összevesztek a franciák és a németek, veszélyben Európa védelme

Hatalmi viták miatt borulhat Európa legjelentősebb, háttérben zajló fegyverkezési projektje: a franciák, a németek és a spanyolok közös fejlesztésű, ultramodern légihadászati rendszerén marakodtak össze a felek, ami nemcsak kétbillió euró sorsát, hanem az egész kontinens védekezőképességét is alááshatja az elkövetkező évekre tervezett háborús felkészülésben.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó