Az EU brüsszeli bizottsága tegnap határozottan visszautasította a német-francia felkérést, hogy részletes javaslatot tárjon a tagállamok elé a társasági adó harmonizálásáról, azaz egy alsó és felső limit megállapításáról. A bizottság ugyan nem ellenzi a harmonizációt, de annak nem az adókulcs mértékéről kell szólnia, hanem az adók kivetésének egységes - és ezért könnyen összehasonlítható - módjáról, amelyre a közeljövőben javaslatot is kíván tenni. A belső piacért felelős biztos, Frits Bolkestein szóvivője szerint Párizs és Berlin kezdeményezése ellentétes a versenyszabályokkal, mivel teljes mértékben megengedhető, hogy egy földrajzilag távolabb eső ország az alacsonyabb társasági adóval igyekezzen befektetőket vonzani. A német és a francia kormány korábban figyelmeztette az új tagokat: nem néznék jó szemmel, ha például az alacsony bérek miatti amúgy is vonzó helyzetüket további kedvezményekkel javítanák. A társasági adó az EU-ban átlagosan 33 százalékos, miközben a legtöbb újonnan csatlakozó országban ennek csak a fele. A német és francia érvelés lényege, hogy az adókedvezményt velük fizettetik meg, hiszen a beruházók számára kedvező infrastruktúrát éppenséggel EU-támogatásokból teremtik meg, amit ők finanszíroznak. Így az új tagok megengedhetik maguknak, hogy lemondjanak az adóbevétel egy részéről, mert uniós forrásból fedezik a vonzó befektetői klíma megteremtésének költségeit. A német-francia terv egyébként azért is gyenge lábakon áll, mert a kérdésekről a tagállamoknak egyhangúan kell dönteniük. Ausztria például éppen most határozta el, hogy 34-ről 25 százalékra csökkenti a társasági adót, ami messze a német 39 százalék alatt lesz. Az EU-ban egyébként Írországban a legalacsonyabb az adó, 12,5 százalékos, ezután jön Lettország 15 százalékkal. Magyarországon 18 százalékos az adókulcs.