Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy-Britanniát nem fogadná vissza teljes jogú tagként az Európai Unió akkor sem, ha London ismét csatlakozni kívánna az EU-hoz – szögezte le a Financial Timesnak nyilatkozva Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke.
Juncker, akit a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás közelgő tizedik évfordulója alkalmából szólaltatott meg a londoni üzleti napilap, kijelentette: nem hiszi, hogy lehetséges lenne az újbóli brit EU-csatlakozás, mivel Nagy-Britannia „bizonyos mértékben mindannyiunkat megsértett” a távozással tett „történelmi horderejű lépésével”.
Juncker meglátása szerint emiatt
„rideg fogadtatásban részesülne” a tagállamok többsége részéről az esetleges brit csatlakozási kérelem.
Luxemburg korábbi miniszterelnöke, aki a brit EU-népszavazás idején töltötte be az Európai Bizottság elnöki tisztségét, az interjúban kijelentette: az általa valószínűsített rideg fogadtatás okai között lenne az is, hogy Nagy-Britannia nagyon szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, „Amerika viszont mostanában nem örvend túlzott népszerűségnek az Európai Unión belül”.
Jean-Claude Juncker hangsúlyozta azt is, hogy ha Nagy-Britannia mégis visszatérne az EU-ba, nem kapná meg azokat a kedvező feltételeket, melyeket uniós tagsága idején elért.
Ezek közé tartoztak azok az egyedi kimaradási záradékok, melyek alapján Nagy-Britanniának nem kellett belépnie az euróövezetbe, és az uniós országok közötti belső határellenőrzést eltörlő schengeni egyezményhez sem kellett csatlakoznia.
Az interjúban Juncker elmondta: már a tíz éve tartott népszavazás előtt meggyőződése volt, hogy a referendum a kilépést pártoló tábor győzelmével végződik. Az Európai Bizottság volt elnöke szerint ugyanis Nagy-Britannia „soha nem érezte magát kényelmesen” az EU-ban, és a korábbi brit kormányok is arról győzködték a lakosságot, hogy a brit EU-tagságnak csak gazdasági indokai vannak.
Juncker hozzátette: most kezd kiderülni
a kampány során elhangzott hazugságokról, hogy hazugságok voltak, mivel a brit kilépéstől várt előnyök közül egy sem valósult meg.
Ugyanezt a jelenlegi munkáspárti brit kormány vezetői is kijelentették legutóbbi nyilatkozataikban.
Keir Starmer miniszterelnök nemrégiben, egy üzleti rendezvényen úgy fogalmazott, a kilépésről 2016-ban hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született, ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azon elképzelések, hogy a távozás az EU-ból Nagy-Britannia minden problémáját megoldja.
Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes azt mondta egy interjúban, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.
Az MTI emlékeztet, a Munkáspárt hivatalos politikai célkitűzései között nem szerepel az újbóli brit EU-csatlakozás, de a párton belül egyre többen szorgalmazzák, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az unióba.
Ismert, a brit kormány májusban az EU egységes belső piacához hasonló szabályozási rendszer kialakítását javasolta az uniónak a kétoldalú áruforgalom megkönnyítése érdekében, miután 2020 januárjában kilépett az Európai Unióból.