Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Donald Trump elnök bejelentése, miszerint Irán és az Egyesült Államok egy keretmegállapodást írt alá a háború befejezésével kapcsolatban mindenképpen üdvözlendő hír, azonban nem jelenti azt, hogy a háború ténylegesen lezárásra került.
A keretmegállapodás részleteiről egyelőre nem lehet sokat tudni, az iráni és amerikai felek erősen eltérő információkat szivárogtattak eddig a saját sajtóorgánumaik felé.
Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes áttekinteni, hogy mik voltak az eredeti amerikai célok, hiszen a Hormuzi-szoros újramegnyitása csak a háború alatt vált amerikai célkitűzéssé:
- az iráni rendszer megdöntése,
- az atomprogram végleges befejezése, beleértve az iráni dúsított urán készletek átadását,
- a ballisztikus rakétaprogram ellenőrzött befejezése,
- az iráni proxy csoportok támogatásának befejezése,
- és az iráni konvencionális katonai képességek, illetve hadiipari kapacitás nagyarányú csökkentése.
Az iráni követelések is ambícózusak:
- az amerikai katonai jelenlét megszüntetése a Perzsa-öböl térségében,
- a szankciók megszüntetése,
- jóvátétel fizetése a tavaly júniusi és a jelenlegi háború után is,
- a háború alatt a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés, ami iráni értelmezésben áthaladási díj szedését is jelentené és teljesen ellentétes a konvencionális nemzetközi jogi gyakorlattal,
- és ki nem mondva a rezsim túlélésének biztosítása.
A háború alatt az amerikai célok közül mindössze egy teljesült komolyabb mértékben: az iráni hagyományos katonai képességek jelentős veszteségeket szenvedtek, az iráni hadiipar is minden bizonnyal károsodott, ugyanakkor ezt nyílt forrásból egyelőre nehéz számszerűsíteni
− fogalmazott érdeklődésünkre Kemény János, egyben hozzátette, hogy Irán viszont a legfontosabb célkitűzését, a rezsim túlélését biztosította, ezzel jelenleg a háború győztesének tekinti magát a rendszer.
Ha pedig idevesszük az izraeli célokat, ami az iráni rezsim megdöntése és az iráni proxy hálózat lehetőség szerinti legnagyobb mértékű károsítása, illetve a libanoni hadszíntér leválasztása a teljes rendezési keretről, akkor a térség szakértője szerint azt látjuk, hogy itt sem teljesültek a legfőbb célok.
Sőt, Irán felvállalta a közvetlen csapásmérést Izrael ellen a libanoni álláspontjának a nyomatékosítására, miszerint a libanoni frontra is vonatkozik az amerikai-iráni megállapodás.
Fiatalabb és radikálisabb
Ha pedig azt vesszük figyelembe, hogy az új iráni vezetés jelentős személyes veszteségeket is elszenvedett, például az ifjabb Hamenei elvesztette apját, feleségét és fiát az amerikai-izraeli támadásokban, és ha hinni lehet az amerikai híradásoknak, személyesen is komoly sérüléseket szenvedett el, de a szakértő szerint általánosságban is elmondható, hogy az új vezetés fiatalabb és radikálisabb, mint elődei voltak, és Trump érvelése, miszerint egy kompromisszumkészebb vezetés került Irán élére, nem biztos, hogy helytállónak fog bizonyulni hosszabb távon.
A mostani keretmegállapodás aláírása jelenleg annyit jelent az NKE munkatársa szerint, hogy a felek elindultak egy rendezés felé vezető úton, és remélhetőleg az aláírás után a legégetőbb probléma, a Hormuzi-szoros kérdése, valamilyen módon rendeződik, ugyanakkor a szoros megnyitásának deklarálása és annak tényleges nagyarányú használata között jelentősebb idő is eltelhet.
A szorosban elérhető híradások szerint vannak aknák, amiknek a felderítése és megsemmisítése időt vesz igénybe, és ezt olyan tényezők is befolyásolják, mint az időjárás.
„A keretmegállapodás megkötése ezen a téren volt a legfontosabb, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagállamai által kiadott tartalékok, illetve a Kína részéről tapasztalt alacsonyabb kereslet mellett is egy kritikus ponthoz közeledett a nemzetközi olajellátás”
− fogalmazott Kemény János, aki úgy látja, hogy a mostani keretmegállapodás azt is jelenti, hogy az eddigi tárgyalásokat megakasztó kérdések, mint a nukleáris kérdés, egy külön tárgyalási folyamat részét fogják képezni, amiknek a kimenetele nyitott.
Pénz Iránnak?
Minden bizonnyal valamilyen anyagi ellentételezés is a részét fogja képezni az iráni követeléseknek, ugyanakkor Trump elnök egyik kommunikációs eszköze Obama elnök ellen az volt, hogy az Obama alatti atommegállapodás részeként befagyasztott pénzeket adtak vissza Iránnak, amit elfogadhatatlannak mondott.
A jelen helyzetben kérdés, hogy Trump elnök hajlandó lesz-e például egy ilyen politikai lépést megkockázatatni, mert ezzel gyakorlatilag egy polcra tenné magát Obamával, ami ellentétes a teljes politikai kommunikációjával.
− hangsúlyozta Kemény János, egyben hozzátette, hogy a ballisztikus rakétaprogram, illetve az iráni proxy csoportok kérdése egyelőre nem tűnik úgy, hogy nagy figyelmet kapna az iráni-amerikai tárgyalásokon, ugyanakkor Izrael szempontjából ezek lényeges kérdések.
Összefoglalva, a szakértő szerint a jelenlegi helyzetben komoly bizonytalansági tényezők vannak. A keretmegállapodás aláírása a kezdete egy összetett politikai folyamatnak, ami sikeres tárgyalások esetében is hónapig, vagy akár jóval tovább is tarthat.
Például az Obama-adminisztráció alatt, számos külső partner részvételével megkötött multilaterális egyezmény megkötése közel két évig tartott, viszont a jelenleg elérhető információk szerint a Trump-adminisztráció 60 nap alatt akarja az új nukleáris megállapodást megkötni − mutatott rá Kemény János, aki úgy véli:
Trump elnöknek a félidős választások közeledtével szüksége van egy megállapodásra, és az amerikai választói hangulat javulására a gazdasági kérdésekben.
Ugyanakkor a libanoni kérdés kapcsán diszharmónia mutatkozik Trump és Nethanjahu között, aminek a kimenetelét érdekes lesz követni, és Nethanjahu helyzetét nehezíti, hogy közelednek az őszi parlamenti választások Izraelben, ahol az ellenzék a jelen háborút Netanjahu vezetési kudarcának ítéli, és a kampányban a háború kérdése minden bizonnyal fontos szerepet fog kapni. Így azt lehet mondani, hogy számos bizonytalansági tényező van, amik a válságot a Perzsa-öböl térségében újból kiélezhetik.
300 milliárd dolláros befektetési alap?
A Trump-adminisztráció kész engedélyezni egy 300 milliárd dolláros befektetési alap létrehozását Irán számára, amennyiben Teherán beleegyezik egy végleges rendezésbe a háború lezárása érdekében, amely magában foglal egy nukleáris megállapodást is. Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy Washington megvitatta a szankciók enyhítésének lehetőségét és egy „egy nagy, 300 milliárd dolláros alapot az ország újjáépítésére”. Az ösztönzők Irán „teljesítményéhez” lennének kötve a pénteken Svájcban hivatalosan aláírandó egyetértési megállapodás betartása érdekében.