Kedd délelőtt közös ülésre ült össze a román szenátus és képviselőház, hogy megvitassa, majd szavazzon az Ilie Bolojan vezette kormány elleni bizalmatlansági indítványról. A képviselők golyókkal szavaztak egyenként a titkos szavazás során, azonban a Béke frakció vezetője, Adrian Peiu már korábban jelezte, hogy tagjaik nyíltan szavaznak a golyók felmutatásával, hogy elejét vegyék az árulásoknak.
Az indítványt 254 parlamenti képviselő írta alá a PSD, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke-Románia az első (PACE–Întâi România) részéről, elfogadásához legalább 233 igen szavazatra volt szükség. Végül az indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg, így a román parlament történetének legnagyobb szavazatszámával került elfogadásra. A 464 szenátorból és képviselőből 431-en voltak jelen az ülésen, 288-an szavaztak. 3 érvénytelen szavazat volt, 4-en szavaztak nemmel, a többi igen szavazat volt.
A kormányzópártok (RMDSZ, Nemzeti Liberális Párt, Mentsétek meg Romániát Szövetség) már korábban jelezték, hogy jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány vitáján, azonban nem fognak szavazni róla. Az SOS Románia pedig közvetlenül az ülés megkezdése előtt jelezte, hogy megszavazzák a kormánybuktató indítványt. Ugyanígy tett Ana Maria Gavrilă, a POT vezetője is. A nemzeti kisebbségek képviselői pedig a lelkiismeretük szerinti szavazásról beszéltek.
Így jutottunk el a kormánybuktatásig
A politkai válság közvetlen előzménye az volt, hogy a Szociáldemokrata Párt április 20-án megvonta politikai támogatását Bolojantól. A PSD belső szavazásán mintegy ötezer párttag és országos politikai tanácsi tag vett részt, a szavazók 97,7 százaléka pedig a miniszterelnök támogatásának visszavonása mellett döntött. A párt ezt követően kilépett a kormányból, amivel Bolojan kabinetje elvesztette parlamenti többségét, azonban a miniszterelnök nem mondott le, hanem ügyvezető miniszterekkel folytatta a kormányzást.
A Bolojan-kormány 2025 júniusában azért jött létre, hogy egy széles, unióbarát koalícióval stabilizálja az országot a 2024 végétől húzódó politikai válság után. A koalícióban a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR és az RMDSZ vett részt, vagyis ideológiailag egymástól távol álló erők próbáltak együtt kormányozni egy közös cél érdekében: megfékezni az AUR és más rendszerellenes, euroszkeptikus erők előretörését.
Az együttműködés azonban kezdettől törékeny volt. A konfliktus magja a román államháztartás helyzete volt: Románia 2024-ben 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt produkált, ami az Európai Unió egyik legsúlyosabb volt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a hiány 2025-ben 8,4 százalékra, 2026-ban 6,2 százalékra mérséklődhet, de ez a pálya több megszorító és bevételnövelő intézkedés végrehajtását feltételezi. Az OECD 2026-os országjelentése szerint a román GDP-növekedés az idei évben mindössze 1 százalék körül alakulhat, az infláció várhatóan az év közepéig magas marad.
Bolojan ennek megfelelően reformer, költségvetési fegyelmet hirdető politikával lépett fel, a román társadalom számára ezek a lépések adóemeléseket, bér- és nyugdíjbefagyasztásokat, valamint az állami szektor átalakítását jelentették. A reformfolyamat központi eleme két nagyszabású deficitcsökkentő csomag volt, az elsőt még 2025-ben fogadták el, amely olyan fájdalmas intézkedéseket tartalmazott, mint az áfaemelés, egyes bérpótlékok megszüntetése, valamint a közszférában alkalmazott jövedelmek befagyasztása.
A második csomag volt az, amely kiverte a biztosítékot a szociáldemokratáknál, mivel ezek már a helyi közigazgatást és a PSD-közeli "bárók" befolyását érintették. Bolojan tervei szerint 2026-ban a minisztériumok személyi kiadásait 10 százalékkal kellett volna csökkenteni, korlátozni akarták a tanácsadók számát, valamint szigorú feltételekhez kötötték volna a helyi rendőrségek fenntartását is. Emellett a bírák és ügyészek különnyugdíjainak megvágása, valamint az állami vállalatok menedzsmentjének reformja olyanok érdekeit sértette, akik hagyományosan a PSD hátországát alkotják.
A szociáldemokraták végül a megszorítások társadalmi költségeire hivatkozva fordultak szembe Bolojannal, ezzel próbálva elkerülni, hogy teljesen átengedjék az elégedetlenség képviseletét az AUR-nak. Európai szinten azonban ez Brüsszel számára aggasztó üzenetet közvetített: a román szociáldemokraták a radikális jobboldali, euroszkeptikus AUR-ral álltak össze egy proeurópai kormány megbuktatására.
A kormányválság hetekig vagy hónapokig tartó döntéshozatali bénultságot okozhat, ami nyomást helyezhet a román állampapírhozamokra, a hitelminősítésre és az uniós források lehívására. Bolojan éppen azzal érvelt a lemondása ellen, hogy a kormánynak még létfontosságú reformokat kell végrehajtania ahhoz, hogy Románia több mint 10 milliárd eurónyi helyreállítási forráshoz jusson az augusztusi határidő előtt. Romániának 2026. augusztus 31-ig kell teljesítenie a helyreállítási terv végrehajtását, miközben 14, az Európai Bizottság által kritikusnak minősített reform (összesen mintegy 11,4 milliárd euró értékben) még nem készült el. Ezek között szerepel a közszféra bérezését és az állami vállalatok vállalatirányítását érintő szabályozás is.
A másik nagy tét a védelemipar. Románia az EU SAFE újrafegyverkezési programjából 2030-ig 16,6 milliárd euróhoz férhet hozzá, miközben a román parlament már jóváhagyott 8,33 milliárd eurónyi, uniós forrásból finanszírozott védelmi szerződést.
A pénzpiacok már a szavazás eredményét sem várták meg: a lej árfolyama már a múlt héten esni kezdett. A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998-as hivatalos árfolyamot állapított meg az euróval szemben, ami drasztikus leértékelődés a korábbi hónapok stabilitásához képest. Alexandru Nazare pénzügyminiszter figyelmeztetett: a politikai instabilitás költségei már beépültek a finanszírozási díjakba, egy kormánybukás 24–72 órán belül romba döntheti az elmúlt tíz hónap törékeny egyensúlyát.
Az állam finanszírozási költségei szintén megugrottak. A román 10 éves állampapírok hozama, amely február végén 6,28 százalékon érte el idei minimumát, a szavazás közeledtével meredeken emelkedni kezdett. A kormány kénytelen volt rekordmagas kamatokat kínálni a lakossági befektetőknek: a lejalapú Tezaur állampapírok 5 éves futamidőre 7,85 százalékot, míg a 10 éves euróalapú kötvények 6,5 százalékos kamatot kínálnak.
Mi következik most?
Nicușor Dan államfőnek kell most új miniszterelnököt jelölnie és parlamenti többséget keresnie, a jelenlegi kabinet hivatalban marad az új kormánytagok eskütételéig. Az ügyvezető kormány hatásköre korlátozott lesz, például nem bocsáthat ki rendeleteket, valamint nem kezdeményezhet törvénytervezeteket. Az alkotmány nem szab pontos határidőt az elnöknek a kijelölésre, a jelöltnek ezt követően tíz napja van arra, hogy bizalmi szavazást kérjen a parlamenttől.
A legvalószínűbb forgatókönyv egy új, formálisan Európa-barát konstrukció keresése lehet, esetleg más liberális vagy technokrata miniszterelnökkel. A belpolitikai kockázat azonban az, hogy ez az AUR további növekedésének kedvezhet, mivel tovább építheti azt a narratívát, hogy a „régi pártok” Brüsszelnek és a piacoknak kormányoznak a román emberek helyett.
Az elnök a szavazás előestéjén külön hangsúlyozta, hogy Románia a voksolás eredményétől függetlenül nyugati pályán marad, az állam működni fog, politikai egyetértés van az olyan közvetlen célokról, mint a SAFE vagy a helyreállítási terv.
Az Atlantic Council elemzése azonban rámutat arra a kockázatra, hogy Románia a jövőben kevésbé kiszámítható, belpolitikailag sérülékenyebb uniós és NATO-partnerré válhat. Mindez azért jelent problémát, mert az uniós külpolitika és szankciós politika több területén továbbra is egyhangúságra van szükség, így egy belpolitikai okokból konfrontatívabb Bukarest blokkolhat vagy felpuhíthat közös döntéseket.