A biztonsági helyzet alapvető megváltozására hivatkozva az Európai Unió új alapokra helyezi a kontinens védelmét.
A brüsszeli testület hivatalos kommunikációja szerint az orosz-ukrán háború, a növekvő geopolitikai rivalizálás, a hibrid fenyegetések és a gyors technológiai változások miatt a béke megőrzése immár új megközelítést, az erőforrások összehangolását és közös beruházásokat követel meg.
Az uniós védelmi ipari stratégiára, az európai védelemről szóló fehér könyvre és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó készültségi ütemtervre építve Európa konkrét, több százmilliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalásokkal reagál a megváltozott helyzetre.
A közös európai fegyverkezés és védelmi beruházás főbb pillérei:
- 800 milliárd euró növekedés a tagállami védelmi kiadások terén 2030-ig;
- 7,3–8 milliárd euró kötelezettségvállalás az Európai Védelmi Alapon keresztül a közös kutatás és képességfejlesztés támogatására (2021–2027);
- 1,5 milliárd euró a védelmi beruházások fokozására és az ipari kapacitás megerősítésére.
Félelemre épülő társadalmi felhatalmazás
A történelmi léptékű közpénzfelhasználás társadalmi támogatottságát a legfrissebb Eurobarometer-kutatás adatai is alátámasztják.
Az összeurópai felmérés szerint a lakosság 68 százaléka úgy véli, hogy hazája veszélyben van, miközben 79 százalékuk egyetért a közös európai védelmi és biztonságpolitika megerősítésével.
A számok mögött ugyanakkor éles regionális megosztottság húzódik meg a lakosság biztonságérzete terén:
- Nyugat- és Észak-Európa: A legerősebb fenyegetettségérzet olyan államokban tapasztalható, mint Franciaország, Hollandia vagy Svédország, ahol a háborús kockázatokkal „teljes mértékben egyetértők” aránya kiugróan magas.
- Dél-Európa: A mediterrán térség kiegyensúlyozottabb képet mutat, a lakosság fenyegetettség-érzékelése kevésbé koncentrált.
- Közép- és Kelet-Európa: Ebben a régióban – beleértve Szlovákiát és Magyarországot is – jóval megosztottabbak a válaszok, és lényegesen magasabb a csak részleges egyetértést mutatók, illetve az elutasítók aránya.
| A jelenlegi nemzetközi helyzetet figyelembe véve, milyen mértékben ért egyet azzal, hogy az országa biztonságát fenyegetés éri? (százalékban) | |||||
| teljesen egyetért | inkább egyetért | inkább nem ért egyet | egyáltalán nem ért egyet | nem tudja | |
| Franciaország | 39 | 40 | 13 | 4 | 4 |
| Hollandia | 28 | 49 | 14 | 5 | 4 |
| Dánia | 33 | 43 | 15 | 6 | 3 |
| Ciprus | 22 | 53 | 19 | 4 | 2 |
| Németország | 34 | 40 | 17 | 6 | 3 |
| Litvánia | 25 | 48 | 11 | 12 | 4 |
| Svédország | 21 | 51 | 18 | 6 | 4 |
| Románia | 30 | 38 | 14 | 12 | 6 |
| EU27 átlag | 27 | 41 | 19 | 8 | 5 |
| Görögország | 27 | 41 | 22 | 6 | 4 |
| Észtország | 27 | 40 | 18 | 13 | 2 |
| Lengyelország | 26 | 41 | 21 | 4 | 8 |
| Írország | 23 | 44 | 19 | 9 | 5 |
| Lettország | 20 | 46 | 18 | 11 | 5 |
| Belgium | 21 | 44 | 22 | 8 | 5 |
| Olaszország | 22 | 42 | 23 | 9 | 4 |
| Portugália | 22 | 40 | 24 | 10 | 4 |
| Bulgária | 25 | 36 | 20 | 14 | 5 |
| Finnország | 15 | 45 | 27 | 9 | 4 |
| Málta | 12 | 48 | 26 | 13 | 1 |
| Spanyolország | 21 | 38 | 24 | 10 | 7 |
| Szlovákia | 19 | 40 | 27 | 8 | 6 |
| Magyarország | 24 | 31 | 14 | 26 | 5 |
| Luxemburg | 19 | 36 | 25 | 17 | 3 |
| Ausztria | 17 | 37 | 33 | 10 | 3 |
| Csehország | 17 | 35 | 30 | 11 | 7 |
| Horvátország | 13 | 39 | 28 | 17 | 3 |
| Szlovénia | 16 | 34 | 23 | 25 | 2 |
| forrás: Európai Bizottság |
A magyar paradoxon és a belpolitikai érdekellentét
A kutatás egyik legtanulságosabb szegmense a hazai lakosság attitűdjeit mutatja be. Magyarország esetében egyértelmű statisztikai ellentmondás rajzolódik ki a felmérésből.
Miközben a legutóbbi országgyűlési választásokon és a folyamatos belpolitikai kommunikációban a háború kérdése kulcsfontosságú, központi elemként jelent meg, egész Európában a magyarok válaszolták a legnagyobb arányban azt, hogy egyáltalán nem érzik magukat veszélyben.
