Az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást és pert indított szerdán Magyarország ellen a leköszönő kabinet vitatott intézkedései miatt.
A brüsszeli testület felszólította a hivatalban lévő magyar kormányt, hogy a benzinárstop esetében szüntesse meg azt a diszkriminációt,amely a nem magyar EU-s polgárokat sújtja, literenként 595 forintért benzint, illetve 615 forintért gázolajat ugyanis csak magyar rendszámú autóval és forgalmival lehet kapni.
Történetesen az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy ha a üzemanyagárstop csak a magyarokra vonatkozik, az sérti az egységes piaccal, az áruk szabad áramlásával kapcsolatos EU-s alapelveket és szabályokat. Ezt a védett árnak elkeresztelt intézkedést még márciusban vezette be az Orbán-kormány, miután a globális olajválság nyomán elszabadultak a piaci árak. A lépés azonban ellátási zavarokhoz is vezethet, épp ezért
a formálódó, több nagy horderejű ígéretet vállaló Tisza-kormánynak csakhamar döntést kell majd hoznia ez ügyben is.
Az Európai Bizottság korábban már több ízben figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy a kiskereskedelmi láncokra kivetett akár 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó is sérti az uniós jogokat, megkülönböztetve a külföldi és a hazai cégeket, a teher ugyanis csak előbbieket sújtja. A távozó kabinet az ígérete ellenére nem vezette ki a jogellenes adókat, ezért most a bizottság pert indít az ország ellen az Európai Unió Bíróságán. Itt az egyenlő elbírálás elvét sérti a kormányzati lépés. A Népszavának Kármán András leendő pénzügyminiszter korábban arról beszélt, a kiskereskedelmi adót az alakuló Tisza-kormány is szeretné idővel kivezetni.
Arra is felszólították a kormányt, hogy hozza összhangba az ország nemzeti jogszabályait az embercsempészet elleni fellépésről szóló uniós szabályokkal, azaz a hazai jog ne tegye lehetővé azon embercsempészeknek a szabadon engedését, akiket csak kiutasítanak, ha beismerő vallomást tesznek arról, hogy bűnt követtek el és vállalják, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarország területét.
Szintén kifogásolják, hogy Magyarország nem jelentette be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló irányelvet, vagyis hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya. Magyarországnak nem sikerült helyesen átültetnie az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályokat sem, de az EU-n belüli választottbírósági eljárások tilalmának megsértését is nehezményezik.
Ismert, Magyar Péter szerdán indult el Brüsszelbe, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon az Orbán-kormány politikája miatt befagyasztott EU-s pénzek felszabadításáról. Ahhoz, hogy leendő miniszterelnök a források egészét hazahozhassa, mindössze néhány hónap áll rendelkezésére, a pénzeszközök egy részét ugyanis csak augusztus végéig lehet lehívni.