Alighanem a hamarosan hivatalba lépő kormányzat egyik legnagyobb feladványa lesz nemzetközi vizeken az, hogy feloldja a zárolt európai uniós pénzeszközöket. A hazai demokratikus intézményrendszer leépítése és a központi korrupció volumene miatti jogállamisági mechanizmus keretében mintegy 6,3 milliárd eurót tartanak vissza Magyarországtól – bár mindösszesen 17 milliárdnyi a tét.

Úgy kell az EU-s forrás a gazdaságnak, mint szomjazónak a víz, de pillanatok alatt elpárologhat

Ahhoz azonban, hogy az EU-s forrásokat lehívhassuk, az aktuális kormánynak számos kritériumot kell teljesítenie, ezeknek maradéktalanul eleget kell tenni – igaz, többet részben vagy egészben már sikerült abszolválni az utóbbi években.

– noha pár hónap még most is rendelkezésünkre áll, hogy – amennyiben tényleges politikai akarat társul hozzá – haza lehessen hozni ezen eszközöket.

A nagyfokú választói felhatalmazást már megszerezték a törvényhozásban, most több fronton is bizonyítaniuk kell – A Parlament épületének tükörképe.

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

A kohéziós források folyósításához is elengedhetetlen, hogy eleget tegyünk az elvárt reformoknak, zömmel jogszabályi síkon. A képletet bonyolítja, hogy nem csupán egyetlen kényes ügyről van szó, hanem a brüsszeli bürokrácia háromszintes útvesztőjéről, amelynek szövevényes összetevőit korábban már kifejtettük.

Megrekedt pénzek, záros határidő és versenyfutás az idővel

Alapvetően három összetevőről beszélhetünk:

Előbbinél a fő okok egyike az összeférhetetlenségi és korrupciós aggályok, melyek fenntartják a pénzek blokkolását.

Magyar Péter leendő miniszterelnök beharangozta, május 15. és 20. között politikai szándéknyilatkozatot kíván aláírni az Európai Bizottság vezetésével a kiolvasztásra váró uniós források hazahozataláról. A Tisza Párt elnöke emellett megígérte, május 31-ig az Országgyűlés módosítja a szükséges jogszabályokat, megnyitva az utat a hazánknak járó eurómilliárdok előtt.

Ám az idő eléggé szorít, és maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is emlékeztetett egy nemrégiben adott interjújában, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 6,5 milliárd eurós kerete – mind a vissza nem térítendő támogatások, mind a hitelrész – végleg elveszhet, ha idén augusztus végéig nem valósulnak meg a megkövetelt reformok és beruházások Magyarországon. A magyar RRF-tervet az Európai Tanács már 2022-ben jóváhagyta, ám a tényleges kifizetéseket a sokat emlegetett 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte. De konkrétan melyek is ezek?

Az alább felsoroltak négy fő pillérre épülnek: az igazságszolgáltatás függetlensége, az antikorrupciós keretrendszer, a közbeszerzési reformok és az audit- és kontrollmechanizmusok. Bár joghatás szempontjából nem sokat ér, mivel egyszerre kell mindennek stimmelnie, mégis érdemes megemlíteni, hogy a civil szervezetek szerint 2024 óta az összes feltételből 17 tekinthető teljesítettnek, 10 azonban továbbra is csak részlegesen vagy hiányosan valósult meg.

Ettől a 27 szupermérföldkőtől tették függővé a Helyreállítási Alap eszközeinek feloldását:

1. Az Integritás Hatóság (IH) felállítása az antikorrupciós vizsgálatokhoz
2. Korrupcióellenes Munkacsoport az IH-n belül, felerészben civil tagokkal
3. Az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat, ha a nyomozás vagy a vádemelés is elmarad
4. A vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, most ugyanis az érintett személy és családtagjai által használt ingatlanokat el lehet rejteni
5. Közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) közbeszerzési kötelezettségének előírása és szigorúbb összeférhetetlenség megszabása, most sok politikai megbízott ül ilyen, egyetemeket fenntartó alapítványokban
6. Adatbázis a közkiadásokról, hogy minden közintézmény köteles legyen egy központi nyilvántartásban közzétenni a közpénzek elköltéséről szóló információkat, ehhez el kell fogadni egy ezt előíró jogszabályt
7. Monitoring eszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról, hogy ne csak egyvalaki nyerhessen állami tendert, valós verseny nélkül
8. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése, ami egy nyilvánosan hozzáférhető és kereshető adatbázis a nyertesekkel kötött állami szerződésekről
9. Az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal, tömeges letölthetőség biztosítása mellett
10. Közbeszerzési keretrendszer előkészítése, ezt kormányhatározattal kell meglépni
11. A közbeszerzési keretrendszer működésbe lépése, kidolgozása szakértőkkel
12. Az Országos Bírói Tanács (OBT) megerősítése jogkör-kiterjesztés, az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szembeni ellensúlyként
13. A bírói függetlenség megerősítése a Kúrián, az OBT jogkörbővítése, átláthatóság szavatolása, szigorítás a kúriai elnök megválasztásának kritériumaiban
14. Az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése, konkrét törvénymódosítás, ha az EU bíróságával előzetesen egyeztetne egy bíró, ne lehessen gátat szabni ennek fentről
15. Állami szervek és az Alkotmánybíróság, egy 2019-es törvénymódosítás visszacsinálása, hogy a Kúria ismét ellensúlyt jelenthessen
16. A helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése, konkrét rendelet elfogadása erről az uniós pénzcsap megnyitásához
17. A kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése, az uniós pénzek másik zsákjának felnyitásához
18. Iránymutatás az összeférhetetlenségről, ilyen helyzetek megelőzéséről, felderítéséről és orvoslásáról kell elfogadni egyfajta módszertant
19. Csalás- és korrupcióellenes stratégia elfogadása és hatályba léptetése mint hatékony eszköz
20. Csalás és korrupció elleni cselekvési terv, ez kiegészítés konkrét és mérhető mutatókkal
21. Az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása, az EU-s pénzek elköltésekor kell ezt használni nálunk is
22. Jelentés az Arachne használatáról, hogy a megfelelő használat ellenőrzése biztosított legyen
23. Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, ezt a Miniszterelnökségen kell létrehozni az összeférhetetlenség vizsgálatához
24. Az EUTAF megerősítése, jogszabály-módosításokon keresztül, hogy a támogatásokat auditáló független szervezet önálló fejezetként szerepeljen a költségvetés vonatkozásában és függetlenül működhessen
25. Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése, azaz az EU Csalás Elleni Hivatala helyszíni ellenőrzésekor gazdasági szereplők ne ellenszegülhessenek korlátlanul, fel kell hatalmazni a NAV-ot az OLAF intézkedéseinek biztosítására
26. Adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról, ennek mérföldköveinek és céljainak nyomon követéséről, ehhez az EUTAF-nak jelentést is ki kell adnia, hogy valóban működik
27. EUTAF ellenőrzési stratégia, a helyreállítási tervre vonatkozóan kell ezt hatályba léptetni, kockázatértékelési módszertani kereteket és a mérföldkövek teljesítésének adatait tartalmazza

Érdemes kitérni rá, hogy a helyreállítási alap támogatásai kiemelten az oktatásra, a zöld átállásra, a digitalizációra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására fókuszálnak. Vagyis láthatóan nemzetstratégiai jelentőséggel bíró szakpolitikai területek mielőbbi helyrebillentése és fejlesztése múlhat a Tisza idevágó ígéretének teljesülésén. Azt Magyar Péter a köztévés interjújában elöljáróban már leszögezte, hogy a megszerezni kívánt forrásokat újabb lombkorona nélküli lombkoronasétány helyett értelmesen tervezik majd felhasználni.

A pénzeszközök egy szelete korábban már örökre elveszett, miután kifutottak az időből, de ha az új magyar kormány sikerrel jár, most augusztusig a fennmaradó része még megszerezhető és hazahozható. Az Euronews beszámolója szerint Magyarország 2025 elején több mint 400 milliárd forint (kb. 1,04 milliárd euró) kohéziós uniós támogatást veszített el végleg, mivel a fideszes többségű kormány nem teljesítette a jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket az előírt határidőre.

Bár az igazságügyi reform révén már a leköszönő kormánynak is sikerült felszabadítania a kohéziós pénzek egy részét, de a horizontális alapjogi feltételek megsértése okán 2,5 milliárd euró továbbra sem elérhető. A von der Leyen vezette bizottság 3 kulcsfontosságú ügyben vár valódi reformot: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi összetételében személyi összeférhetetlenség áll fenn, ez az akadémiai szabadságot sérti (emiatt zárták ki a magyar egyetemeket és kutatókat az Erasmus+ és a Horizon Europe programokból); nem biztosítja a menedékhez való jogot a tranzitzónák és a menedékkérelmek külképviseleteken történő benyújtásának rendszere; a szexuális kisebbségeket hátrányosan érintő jogszabályok pedig sértik az EU Alapjogi Chartáját. Kétharmad birtokában a magyar törvényhozás keretein belül ebben aligha hárul elé akadály.

A Tisza ígérethalmazából ítélve is már most az körvonalazódik, hogy valamennyi állami szektorban, alrendszerben nagyobb átláthatóságot teremtenének, eltörölnék a korrupciót, valamint minden rendelkezésre álló EU-s forrással számolnak: az egészségügy reformjától a családpolitika megőrzésén át a nyugdíjemelésekig a meglévő és új jóléti intézkedéseket mind ezekből finanszíroznák, az állami bevételeken túl.

Ám jelenleg az is bonyolítja a helyzetet, hogy EU-s szemszögből a legfontosabb politikai cél az, hogy Magyarország feloldja a Kijevnek nyújtandó, 90 milliárd eurónyi uniós hitelre vonatkozó vétóját, és támogassa az Oroszországgal szembeni új uniós szankciócsomagot. Azt is elérnék, hogy az ország felhagyjon az Ukrajnával folytatott hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdésével szembeni ellenállásával. Árnyaltan látja a képet Ukrajna esetében, ugyanakkor a jelzett ügyekben mutatkozik részéről hajlandóság. Eddig ugyanis a leköszönő kormányzat rendre hadakozott a tagállamok túlnyomó többségével.

A Válasz Online megfejtése szerint a mögöttünk hagyott évekből az egyik tanulság, hogy ha az Orbán-kormány nem bonyolódott volna értelmetlen vitákba Brüsszelben, akkor az elmúlt öt évben több pénz érkezhetett volna Magyarországra, mint valaha.

Ketyeg az óra, de már forognak a fogaskerekek

Ha egyfelől a kellő politikai akarat adott is a kifejezetten jogállamiságot helyrepofozó és antikorrupciós intézkedésekhez, de másfelől a kétharmados, alkotmányozó parlamenti többség mellett kormányozni készülő Tisza-kormánynak az EU különféle bürokratikus akadályaival lesz majd dolga bőven. Ráadásul az időszűke miatt rohamtempót kell felvenniük, hogy révbe érjenek: a május eleji eskütétel és az augusztus végi kifizetési határidő között mindössze négy hónap áll majd rendelkezésükre, mielőtt végleg elúszna az összesen 17 milliárd eurónyi pénztömeg java. Nem pusztán kodifikációs, jogalkotási szinten, de a gyakorlatba ültetés terén is eredményeket kell felmutatniuk. A pártelnök azt ígérte, 3 hónap alatt is megoldják azt, amit a Fidesz 3 év alatt sem volt képes nyélbe ütni az RRF hazahozatala ügyében.

Nem lesz egyszerű mutatvány a következő néhány hónap – Magyar Péter támogatói körében az április 12-i választás éjszakáján.

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

Hivatalba lépve 120 napjuk lesz, de eddig úgy fest, Magyar Péter nem késlekedik: már a rekordokat hozó választási győzelmük utáni napokban tárgyalásba fogott a nemzetközi vezetőkkel, és már diplomáciai úton felizzította az uniós pénzek hazahozataláról szóló, kiemelt fontosságú folyamatokat. A miniszterelnöki poszt tiszás várományosa a bizottsági elnökkel arra jutott, hogy dolgoznak az ügyön, és a bizottsági vezető optimista hangot ütött meg. Mint von der Leyen fogalmazott, az a cél, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó európai forrásokhoz, „a magyar emberek megérdemlik, hogy hozzájussanak ezekhez”. A bizottsági elnök megértő hangnemben beszélt a beiktatásra váró új vezetésről, a távozó Orbán-kabinetnek viszont nemcsak odapirított, hanem egyúttal elismerte, szigorú döntést hoztak az összességében 17 milliárd eurósra rúgó pénzek befagyasztásával. Azt azonban maga von der Leyen is előrevetítette, így sem lesz könnyű az EU-s döntéshozatalban leszámolni az egyhangúság követelményével, az utóbbi évek vétópolitikájának folytatását meggátolandó.

Sőt, a pártvezető elmondása alapján a színfalak mögött immár másfél éve dolgoznak a szakértőik azon, hogy megtervezzék a pénzösszeg hazahozásának menetrendjét.

A Tisza Párt nyilvánosan elérhető választási programjának központi eleme a korrupcióellenes intézkedéssorozat, és nyilatkozataikban gyakran hangoztatják a politikai-gazdasági elszámoltatást – ezen ígéretkör iránt pedig a párt bázisában, támogatóiban, illetve szimpatizánsaiban jelentős igény, sőt, elvárás mutatkozik. Ennek egyik leggyakrabban emlegetett lépése az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.

Magyar a tagállami vezetőkkel is folytatott budapesti egyeztetéseken világossá tette: „Az uniós forrás nem könyöradomány, hanem egy ellentételezés a magyarok által az uniónak befizetett pénzekért és hazánk Európáért végzett munkájáért”. Az uniós delegációnak a kormányfői székbe ülő politikus kihangsúlyozta a korrupcióellenes intézkedéseket, hazánk csatlakozását az Európai Ügyészséghez, az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás szabadságának és függetlenségének visszaállítását.

Ezeket a vállalásokat kormányra kerülve maradéktalanul teljesíteni kívánjuk, ahogy azt az ígéretünket is, hogy a magyaroknak járó uniós forrásokat hazahozzuk

– ismételte el a Tisza vezetője, akinek harmadik hivatalos útja (Varsó és Bécs után) Brüsszelbe vezet majd a miniszterelnöki eskütételét követően, hogy tárgyalásai eredményeképpen megállapodásokat hozzon tető alá az uniós intézmények és a tagállamok vezetőivel az „uniós ezermilliárdokért” – forintban. A BNP Paribas adatai szerint pillanatnyilag közel húsz milliárd euró várakozik Brüsszelben a jogállamisági viták miatt, míg a helyreállítási pénzek (RRF) 10,4 milliárd eurójának (6,5 milliárd támogatás plusz 3,9 milliárd hitel) lehívásához minden egyes hátralévő mérföldkövet teljesíteni kell idén augusztus 31-ig. Magyar Péter úgy látja, a magyar gazdaság érdemi felélesztése csak ezekkel együtt lehetséges, elvégre most a teljes magyar GDP 8 százalékával felérő összeg pihen Brüsszelben. Ez nem kizárólag stagnáló pályát eredményezett, de a beruházások leállását is magával hozta.

Ehhez azonban közel sem biztos, hogy a belpolitika mezsgyéjén megszokott – az Orbán-rendszerrel szemben hatásos – offenzív, radikális hangvételű kommunikációs stílus lesz majd a nyerő, hanem jó eséllyel a külpolitikában tradicionálisan működő, moderáltabb módszerek mentén kell majd utat találniuk. Csakhogy a szűk keresztmetszet a már említett időtényező és a leküzdésre váró adminisztratív akadályok megugrása lesz. Pár hét és indul a visszaszámlálás.