BUX 138853.98 -0,32 %
OTP 45300 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem lesz elég 24 óra: Trump tanácsadói elismerik, béke csak hónapok múlva jöhet Ukrajnában

A napokon belül az elnöki székbe ülő Trump bizalmasai belátták, az ukrán hadszíntéren zajló konfliktust nem tudja lezárni az új amerikai adminisztráció első napján.

2025. január 15. szerda, 21:15

Fotó: Getty Images / Scott Olson
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Donald Trump megválasztott elnök tanácsadói most már elismerik, hogy az ukrajnai háború megoldása hónapokig vagy még tovább is eltarthat – írja a Reuters.

Ez jócskán megkérdőjelezi a Fehér Házba készülő republikánus politikus legnagyobb külpolitikai ígéretét, Trump ugyanis elnökjelöltként azt hangoztatta, az orosz-ukrán háború lezárását célzó békemegállapodást már hivatalba lépése első napján megköti.

Tényleg reális még a villámbéke?

Trump két munkatársa, akik e kérdésben tárgyaltak a megválasztott elnökkel, azt nyilatkozta a lapnak, hogy már a konfliktus megoldásának több hónapos ütemtervét vizsgálják, és

a 24 órás megoldás ígérete a kampány felfokozott politikai hangulatának és annak tudható be, hogy nem számoltak a háború kvázi megoldhatatlanságával, illetve az új adminisztráció felállításához szükséges idővel.

Ezek egybevágnak Trump új orosz-ukrán ügyekért felelős megbízottjának, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagynak a megjegyzésével, aki a Fox Newsnak adott interjújában a múlt héten azt mondta, hogy szeretne „megoldást” találni a háborúra 100 napon belül, messze túllépve a megválasztott elnök eredeti ütemezését. John Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete, aki jelenleg az Atlantic Council washingtoni agytrösztjének tagja úgy látja, még ez utóbbi elképzelés is „túlságosan optimista”.

Ahhoz, hogy ez működjön, Trumpnak meg kell győznie Putyint arról, hogy a hajthatatlanságnak van árnyoldala is

– fogalmazott Herbst.

Nehezebb lesz az út, mint várták

Korábban a kampányoló Donald Trump bár több tucatszor hangsúlyozta, hogy első hivatali napján megállapodást hoz tető alá Ukrajna és Oroszország között, múlt októberre viszont valami más lett. Retorikájában ugyanis szembetűnő változást jelentett, hogy csak „nagyon gyors” megoldást ígért a háború lezárása kapcsán. A november 5-i megválasztása óta pedig immár még óvatosabban fogalmaz, határidő megszabása nélkül állítja, hogy „megoldja” a konfliktust. 

Ráadásul Trump már decemberben elismerte, az orosz-ukrán konfliktus befejezése nehezebb lesz, mint az izraeli-palesztin háborút befagyasztó gázai tűzszünet elérése.

A Vlagyimir Putyin irányította Oroszország vegyes jelzéseket is küldött a lehetséges békemegállapodás kapcsán. Noha a Kreml üdvözli a közvetlen tárgyalásokat Trumppal, az elnök tanácsadói által megfogalmazott elképzelések egy részét teljesíthetetlennek minősítette.

A szankciókkal sújtott Moszkva az elmúlt hónapokban Ukrajna ellenében jelentős harctéri eredményeket ért el, ezért azonban támadóként is óriási árat fizettek, ha az áldozatokra gondolunk. Elemzők szerint az orosz elnök lassítja a dűlőre jutást, amíg meg nem szerzi a kontrollt a Volodimir Zelenszkij vezette Ukrajna minél több területe felett. Mostanra mások mellett már észak-koreai katonák ezrei lelték halálukat a fronton, miközben az offenzíva alá vett ország számos városában rommá rakétázták az infrastruktúrát.

A Trump-béketerv pontos körvonalai még homályosak, de Kijev NATO-csatlakozását elvetik a közeljövőben, s inkább a harcok lecsillapítását tervezi a legtöbb tanácsadó. Céljuk Ukrajnának anyagi biztonsági garanciát adni, például egy demilitarizált övezet létrehozásával, ahol európai csapatok járőröznek.

Mindenesetre azt felismerték, hogy a kampányígéretek alaposan ütköznek a bonyolult diplomáciai tárgyalások valóságával.

Az USA már nem elég, Trump pokoli hógolyóként tarolja le a világot
Donald Trump január 20-án kezdi meg hivatalosan második elnöki ciklusát, ám addig sem tétlenkedik, és a tőle megszokott erős mondásokkal folyamatosan felkavarja a politikai állóvizet. A térképeket átrajzolná többek között Kanada elcsatolásával, a bitcoint nemzeti aranytartalékká tenné, az Ukrajnában zajló orosz offenzívát pedig változatlanul 24 órán belül lezárná.
Sándor Zoltán
Sándor Zoltán
Gyerekkorától kezdve szeret írni, miközben a számok világa sem áll tőle távol. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem alapszakán szerzett diplomát, majd a mesterszakot mint okleveles politológus szintén az ELTE-n végezte. Tanulmányait követően, mivel vonzotta a politikai újságírás, az online médiában helyezkedett el, 2021 februárjában az Alfahír munkatársaként kezdte szakmai pályafutását, 2024 novembere óta pedig az Economx szerkesztőségében dolgozik a gazdasági, üzleti és pénzügyi profilú lap munkatársaként. Hangsúlyosan közélettel foglalkozó újságíróként tevékenykedik, munkája során törekszik az alaposságra, a precizitásra és az adatközpontúságra, a kül- és belpolitika világán túl kiemelten a választások, a gazdaság, a demográfia, az energetika, a kultúra és a történelem különféle témáiban egyaránt ír, miközben a technológia bizonyos vetületei, a mesterséges intelligencia sem áll tőle távol.

Ez is érdekelhet