Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vasárnap tartott lengyel helyhatósági választáson az IPSOS által készített exit poll eredmények szerint a Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 33,7 százalékát kapta, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékát szerezte meg.
A részvételi arány 51,5 százalékot tett ki, amely jelentősen elmaradt a tavaly októberi parlamenti választások 74,38 százalékos a részvételétől.
Varsóban Rafal Trzaskowski főpolgármester, a KO jelöltje győzött már az első fordulóban, emellett a KO által támogatott független jelölt győzött Gdanskban és Katowicében is. Három nagyvárosban (Krakkó, Wroclaw, Rzeszów) viszont április 21-én második fordulót kell tartani, mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét.
Trzaskowski a győzelme után kérdésre válaszolva elmondta, hogy soha nem zárta ki, és most sem zárja ki, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson. A varsói főpolgármester 2020-ban szoros csatában (51,03-48,97 százalék) maradt alul Andrzej Duda jelenlegi államfővel szemben.
Mi tesz minket boldoggá? A szisztematikus felzárkózás: 2018-ban hét, 2023-ban öt, ma kettő pont hátrány. Rekordgyőzelem a városokban. Előny a regionális gyűléseken. Mi aggaszt bennünket? Demobilizáció, különösen a fiatalok körében, vereség keleten és vidéken. A következtetés számunkra? Ne nyafogj! Munkára fel!
– kommentálta az eredményeket Donald Tusk miniszterelnök.
Tusk koalíciós partnerei számára azonban már kevesebb boldogságra okot adó eredmény született.
A Harmadik Út (TD) október 15-i szavazóinak több mint a felét elvesztve mindössze 13,5 százalékot szerzett, az akkori szavazóik szűk egynegyede (24,7 százalék) most a Polgári Koalíciót választotta – ismertette az exit poll részletes számait a Rzeczpospolitia.
A Baloldal (Lewica) is jelentős veszteségeket könyvelt el a KO javára: szavazóik 20,1 százaléka támogatta ezúttal Tuskékat, így 6,8 százalékos eredményükkel az ötödik helyre szorultak a radikális jobboldali Konföderáció (7,5 százalék) mögött.
A KO a hírek szerint titokban a PiS feletti győzelemmel számolt, a Harmadik Út 15 százalék, míg a Baloldal 10 százalék körüli eredménnyel. Az ezektől a számoktól való elmaradás pedig máris változásokhoz vezethet a koalícióban.
Megőriztük harmadik pozíciónkat, és nélkülünk nincs győzelem a PiS felett
– ütött meg pozitív hangot Władysław Kosiniak-Kamysz az eredményeket kommentálva, a Lengyel Néppárt (PSL) vezetője azonban kritikát fogalmazott meg a Baloldallal szemben, amiért ideológiai kérdésekkel „takarózik”.
A baloldali politikusok ugyanis azzal magyarázzák a gyengébb eredményeket, hogy az abortuszról szóló vita elhalasztása a Szejmben a választók, különösen a fiatalok urnáktól való távolmaradásához vezetett.
Az európai választások után, amennyiben hasonló eredmények születnek, a KO kihasználhatja a helyzetet, például visszavághatja a baloldali miniszterhelyettesek számát a kormányban.
Az is nyitott kérdés még ugyanakkor, hogy pontosan milyen konstrukcióban indulnak el a kormánypártok az EP-választáson. Az elmúlt napokban ugyanis olyan információk láttak napvilágot, hogy a KO megállapodott a PSL-lel egy EPP-szövetségről. Pénteken azonban Kosiniak-Kamysz cáfolta az értesülést és mindenkit óva intett attól, hogy azt állítsa, bármi is eldőlt már ezzel kapcsolatban.
Egy másik lehetőség a KO részéről a Baloldal felkérése egy közös európai parlamenti listára, majd akár a teljes egybeolvadás. Erre azért kerülhet sor, mert sokak szerint nincsen szükség egy Polgári Platformhoz hasonló tömörülésre, amelynek előnye a baloldallal szemben, hogy erősebb, és ezért természetes választás azok számára, akik nem akarják, hogy a PiS visszatérjen a hatalomba.
Mindeközben az ellenzéki PiS láthatóan úrrá lett az októberi vereség okozta válságon. Rafał Chwedoruk a Business Insider Polskának arról beszélt, hogy a párt a mostani eredményével időt nyert, sikeresen használták ki az alacsonyabb részvételt.
A politológus szerint az, hogy a PiS még mindig megelőzi a Polgári Platformot, késlelteti a párton belüli változásokat. Véleménye szerint ezért csak az európai parlamenti választások után jöhet el a mélyreható reformok ideje. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy a területi közgyűlések szintjén fájó veszteségeket szenvedett el Jarosław Kaczyński pártja.
