Drasztikusan emelkedett a Föld népessége az elmúlt évtizedekben. A nagy növekedés láttán azok, akik az
emelkedő grafikonokat a végtelenbe szeretik meghosszabbítani azzal riogattak,
hogy az emberiség létszáma hamarosan olyan méreteket ölt, amelyet képtelenek
lesznek eltartani a föld erőforrásai. A fejlett gazdaságokból utóbbi 1-2
évtizedben érkező adatok, valamint a kínai egy gyermek program érezhető
utóhatásai nyomán demográfusok egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a
népesség növekedése különböző folyamatok együttes hatásaként a jövőben magától
is megáll, és ezután az emberi populáció létszáma lassan csökkenésnek indul.
Az ENSZ szakértőinek
aktuális előrejelzése szerint erre nagyjából 2080 körül kerülhet sor. Azonban
ez az előrejelzés természetesen nem egy egzakt szám és számtalan olyan
feltételezés eredőjeként adódik, amely rendkívül bizonytalannak tekinthető.
Ezek közül a két legnagyobb hatású az, hogy
- milyen gyorsan csökken a
reprodukciós ráta Afrika szubszaharai térségeiben - illetve Kína milyen
gyorsan tud talpra állni az egy gyermek politika okozta sokkból.
Amint arra Nick Parr, az
ausztrál Macquarie University egyetem demográfia professzora felhívta a
figyelmet, ez utóbbira egyelőre semmilyen fajta bizonyíték nem érkezett, annak
ellenére, hogy az ENSZ szakértői számolnak ezzel.
A friss adatok
mindenesetre rettenetesen borús képet festenek. A brit HSBC Bank elemzőinek
friss összesítése szerint a legtöbb olyan országban, amelyek az élve születések
számáról havi vagy legalább negyedéves adatsorokat készít, a születések száma
jelentősen csökken 2023-ban, valamivel több, mint 4 százalékkal a 2022-es 3
százalék után. A 2022-es 3 százalék egyébként nagyjából összhangban van a Covid-19-es
járvány után tapasztalt ütemmel, most
azonban gyorsult.
Modelljük szerint a világ népessége 2039-ben érné el a csúcspontját, több mint 40 évvel az ENSZ jelenlegi alapesetnek tekintett forgatókönyvében jósolt időpont előtt. A fejlett gazdaságokban a folyamat azt eredményezheti, hogy azok népessége a mai 1,3 milliárdról 2050-re 1,15 milliárdra, 2100-ra pedig 650 millióra csökkenjen. A jelenlegi pályán egy átlagos fejlett piacgazdaságban a népesség a felére csökkenne az évszázad végére.
Szokás azt gondolni, hogy
a népesség csökkenése csak a fejlett gazdaságokban okoz problémát azonban ez
koránt sincs így, a világ számos más részén ugyanis ugyanez történik. Néhány
kivételtől eltekintve nagyon sok helyen a születési arányszámok gyors
csökkenését tapasztalható, ahogy a lakosság egyre inkább urbanizálódik, a
csecsemőhalandósági arányok összeomlanak, és a fogamzásgátlás könnyebben
elérhetővé válik.
Kínában rosszabb a
helyzet, mint eddig becsülték a friss adatok szerint. A születések száma 5,6
százalékkal, alig több mint 9 millióra csökkent tavaly. Így a teljes
termékenységi ráta mindössze 1,02 gyermeket jelent egy nőre vetítve. A népesség
száma ennek következtében 2023-ban 0,14 százalékkal csökkent, a születések
száma pedig most már 2 millióval kevesebb, mint a halálozásoké.
Annak ellenére, hogy a
születések száma még mindig háromszor magasabb, mint Kínában, Indiában is fennáll
a veszélye annak, hogy ugyanezek a folyamatok induljanak el. A kihívások és a
változó gazdasági és társadalmi tényezők arra késztetik az embereket, hogy
később vállaljanak gyermeket. Ráadásul az olyan problémák miatt, mint az
elhízás, a stressz, a dohányzás és a környezetszennyezés a termékenységi
problémák egyre súlyosbodnak. Bár az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hogy a
születések száma 2023-ban enyhén emelkedik, a termékenységi ráta már most is a
2,1-es helyettesítési ráta alatt van. Ha a születések száma csökkenni kezdene, India
is hasonló mintát követne, mint amit máshol látni lehetett.
A legszélsőségesebb
történet globálisan Dél-Korea. A születések száma 2023-ban 8 százalékkal
csökkent, ami azt jelenti, hogy a teljes termékenységi ráta (a harmadik
negyedévben) az országban 0,7 gyermek/nő körül volt, úgy, hogy az 1990-es évek
végén is 1,5 körüli érték volt a jellemző.
A szakértők szerint a
születésszámot drasztikus csökkenésének alapvetően 3 típusú oka van, amelyek
egymással összefüggenek és erősítik egymás hatásait. Ezek a
- társadalmi változások
- gazdasági kihívások
- az egészségügy
Az első talán a
legismertebb. A nők egy nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon a
családalapítás időpontja egy inkább kitolódik. Egy több párt szeretné kiélvezni
a karrier és a magasabb jövedelem biztosította lehetőségeket még a gyermekek
érkezése előtt. Ráadásul a felmérések szerint a világjárvány és az azt kísérő
korlátozások csak erősítették a fiatalokban annak az érzését, hogy egy csomó
dologból kimaradtak, amit meg kell még tapasztalni családalapítás előtt.
Felmérések szerint a
klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak is szerepet játszanak a gyerekvállalási
hajlandóság csökkenésében
Gazdasági kihívások
jelentette problémák az elmúlt évtizedben átalakultak. Korábban az volt a
jellemző, hogy a jövedelmi szint emelkedésével lassan csökkent a születések
száma, mivel a gazdasági növekedés együtt járt a fentebb leírt társadalmi
változásokkal. Most azonban az eszköztárak és az ingatlan árak drasztikus
emelkedésével fiatalok arányaiban nagyobb tömegei számára válik komoly
problémává a lakhatás a fejlett világban. Az elemzők szerint a lakásárak 10
százalékos emelkedése a születési arányszám 1,3 százalékos csökkenéséhez vezet,
a bérlők körében erőteljesebb 4,9 százalékos.
Erre jön még, hogy az
elhízás, a környezetszennyezés és bizonyos rossz táplálkozási szokások drasztikusan
negatív irányban befolyásolják a termékenységi szintet. Ezt erősíti, hogy ebbe
az irányba hat a családalapítás kitolása is, hiszen a kor előrehaladtával mind
a nők, mind a férfiak reprodukciós képessége csökken. A technológiai fejlődés
ellensúlyozhatja ezt, azonban a mesterséges megtermékenyítési programok nem
hatékonyak és jelenleg drágák is.
