Az elhízás komoly közegészségügyi probléma, mivel növeli az
olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség,
a szívkoszorúér-betegség és bizonyos rákos megbetegedések. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
„Health at a Glance: Europe 2020: State of Health in the EU Cycle” című
jelentése szerint a túlsúly és az elhízás az EU-ban átlagosan közel három évvel
csökkenti a várható élettartamot - írta összefoglalójában a Euronews.
A legújabb becslések szerint a túlsúly és az elhízás évente
több mint 1,2 millió halálesetet okoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 53
országot magában foglaló európai régiójában. A WHO „European Regional Obesity Report 2022” jelentése
szerint az elhízás a negyedik leggyakoribb ok a magas vérnyomás, a táplálkozási kockázatok és a dohányzás után, ami az összes halálozás több mint 13
százalékának felel meg.
A testtömeg-indexet (BMI) nagyrészt elfogadják az elhízás leghasznosabb mérőszámaként a 18 év felettiek esetében, de itt csak a súlyra és magasságra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre.
A túlsúlyosak és az elhízottak aránya szignifikánsan
különbözik nem, életkor és iskolai végzettség szerint.
Az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatala szerint
2019-ben az EU-ban élő felnőttek:
- 44,8 százaléka volt normál testsúlyú,
- több
mint fele (52,7 százalék) túlsúlyos, - 2,5 százaléka pedig alulsúlyozott.
A túlsúlyt két fő csoportba sorolják, nevezetesen az
elhízott és az elhízott. A túlsúlyos emberek aránya jelentősen eltér az EU-ban: Horvátországban és Máltán a legmagasabb a túlsúlyos
felnőttek aránya, (64,8 százalék).
Ha az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) és két
uniós tagjelölt országot is beleszámítjuk, akkor őket
- Izland,
- Csehország,
- és
Magyarország követi, ahol a túlsúly 60 százalékos vagy afeletti volt.
A legkevesebb túlsúlyos arányt Olaszországban (45,7
százalék), Franciaországban (47,2 százalék) és Luxemburgban (48,4 százalék)
regisztrálták. Ezek voltak azok az országok, ahol a túlsúly aránya 50
százalék alatt volt.
Az EU-ban minden hatodik felnőtt elhízott.
A túlsúlyos felnőttek adatait vizsgálva az EU-ban a
felnőttek 16,5 százaléka volt elhízott – körülbelül minden hatodik –, és 36,2
százalékuk volt elhízott.
Az EU úgynevezett négy nagy gazdaságában:
- Németországban (19 százalék) volt a legmagasabb az elhízás aránya,
- Spanyolország (16 százalék),
- Franciaország (15 százalék)
- Olaszország (11,7
százalék).
Az OECD „Health at a Glance: Europe 2020” című jelentése
szerint az elmúlt két évtizedben az elhízás egyre nagyobb mérteket ölt az
EU-ban. A 2000 körüli adatokkal
rendelkező 18 uniós ország között az átlagos elhízás aránya a 2000-es 11
százalékról 2008-ban 15 százalékra, 2018-ban pedig 17 százalékra nőtt.
A 2008 és 2017/18 között Ciprus és Magyarország kivételével szinte minden országban nőtt az elhízás aránya.
Ebben az időszakban négy északi országban volt a legnagyobb
az elhízás arányának növekedése. A legnagyobb változást
- Izland (6,5
százalékpont) érte el, - ezt követi Finnország (4,3 százalékpont),
- Norvégia (4,2
százalékpont) - és Svédország (3,8 százalékpont).
A nemek közötti különbség jelentősen eltért.
A túlsúly aránya mind a 33 európai országban magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Az
EU-ban a férfiak 60,2 százaléka volt túlsúlyos, míg a nőknél ez az arány 45,7
százalék volt. A legnagyobb
különbséget
- Luxemburgban (20,1 százalékpont) jegyezték fel,
- ezt követi
Csehország (19,2 százalékpont) - és Ciprus (18,6 százalékpont).
A különbség nem volt jelentős Törökországban (2 százalékpont) és Lettországban (3,2
százalékpont).
Az elhízott nők aránya Törökországban és Lettországban viszont feltűnő, mivel arányuk lényegesen magasabb volt, mint a férfiaké. Így ezekben
az országokban szignifikánsan magas volt a nemek közötti különbség, 7,8
százalékpont, illetve 6,1 százalékpont.
A túlsúly aránya általában nőtt az életkorral:
- a 75 év felettiek kivételével minél idősebb a korosztály,
annál nagyobb a túlsúlyosak aránya az EU-ban, - a 18-24 éves korosztályban volt a legalacsonyabb a
túlsúlyosak aránya (25 százalék), - míg a 65-74 évesek körében a legmagasabb
(65,7 százalék).
Hasonlóképpen, ez volt az elhízás arányának mintája is (6
százalék vs. 22 százalék):
Néhány országban, például Dániában, Írországban és
Svédországban az 54–64 év közötti korcsoportban volt a legmagasabb a túlsúlyos
arány, ami enyhe kivételekre utal.
Túlsúlyos és elhízott esetben az iskolai végzettség számít
A túlsúlyosak és az elhízottak aránya az iskolai végzettség emelkedésével
csökken az EU-ban. 2019-ben az alacsony iskolai végzettségűek körében 59
százalék volt a túlsúlyos felnőttek aránya, míg a közepes iskolai
végzettségűeknél 54 százalék, a magas iskolai végzettségűeknél pedig 44
százalék volt.
Hasonlóképpen, az alacsony iskolai végzettségű felnőttek 20
százaléka, a magas iskolai végzettségűek 17 százaléka és a magas iskolai
végzettségűek 11 százaléka volt elhízott az EU-ban.
Az alacsony és magas iskolai végzettség közötti különbség a
túlsúlyos populációban jelentősen eltér. Ez a norvég 4,6 százalékponttól a
törökországi 36,5 százalékpontig terjedt. Ez a szám 20,8 százalékpont volt az
EU-ban.
Az OECD jelentése szerint az elhízás növekvő előfordulásának hátterében számos viselkedési és környezeti tényező áll. Ide tartozik az urbanizáció, a megnövekedett mozgásszegény viselkedés, valamint az energiadús élelmiszerek széles körű elérhetősége és forgalmazása.
A szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat különösen fenyegeti az elhízás kockázata, akár a kevésbé egészséges táplálkozási szokások, akár a fizikai aktivitás hiánya miatt
állapította meg a
jelentés.
Az elhízás összetett, többtényezős betegség, írta a jelentésben Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. Ez azt
jelenti, hogy egyetlen beavatkozás sem képes megállítani a növekvő elhízás-járvány terjedését.
