Az izraeli társadalmi trendek, összefüggések feltárásával igyekezett közelíteni Pogátsa Zoltán közgazdász és beszélgetőpartnere, Kántor Endre gazdasági újságíró az aktuális izraeli politikai válsághelyzethez a Pogi Podcast legújabb részében.
Ez az izraeli téma folytatása, az előző részről itt írtunk. Az elsőben aról volt szó, hogy miként jött létre az izraeli gazdasági csoda két alkalommal is: az államalapítás utáni pár évtizedben, később pedig akkor, mikor kialakult az izraeli tech szektor.
Pogátsa Zoltán ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az izraeli csoda más területen is jelentős, hiszen a mezőgazdaság jelenlegi kiterjedtségi szintjének eléréséhez arra volt szükség, hogy a termelés olyan helyeken is működjön, ahol korábban sivatag volt. Ehhez egy lepárlási módszert kellett kidolgozniuk, ezt helyi tudósok fejlesztették ki.
Annak köszönhetően, hogy a külföldről befolyt tőkét a megfelelő tudással rendelkező humán erőforrás jól tudta felhasználni, „Izrael ma már benne van a világ tíz leggazdagabb országa között” – mondta a közgazdász.
A munkások és az alacsonyabb jövedelműek ma már – sok más országhoz hasonlóan – többségében jobboldalra szavaznak Izraelben is. A jobboldal politikai ellentábora pedig nem a hagyományos baloldal, hanem liberális pártok, amelyekre a felső középosztály szavaz – hívta fel a figyelmet Pogátsa Zoltán.
Hozzátette, számos bevándorló – akár Bagdadból érkezik, akár Jemenből vagy éppen Marokkóból – nem olyan szemléletmóddal érkezik Izraelbe, hogy alapvető igénye lenne a demokráciára, inkább „forrongó, vallásosan megélt nacionalizmussal”. A közgazdász rámutatott, mekkora társadalmi különbségek ütköznek ki ezen csoportok és például az európai országokból érkezők között.
Mindenesetre Izrael az elmúlt évtizedek során egy
európai fejlettségű országgá vált, elhagyva a közel-keleti fejlettségi szintet, ehhez a kiemelkedéshez azonban az is kellett, hogy a környező országokban alapvető infrastrukturális elemek hiányoznak
– mondta Pogátsa Zoltán.
Leminősítés után is sem retten vissza az izraeli kormány
Az elmúlt időszakban február óta egymást érik a tüntetések, miután Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök 2022-es újraválasztását követően nagyon hamar célkeresztbe vette a legfelsőbb bíróságot igazságügyi törvényjavaslatával. Ezek értelmében a kormány rendelkezne a bírák kinevezése felett, ugyanakkor a parlament a törvénnyel felhatalmazást kapna arra is, hogy felülbírálja a legfelsőbb bíróság döntéseit.
A közfelháborodásra való tekintettel március végén aztán Benjámín Netanjáhú bejelentette, befagyasztják a tervezetet, és csak nyáron veszik elő újra.
A törvénytervezet keltette politikai és társadalmi feszültségekre hivatkozva a közelmúltban a Moody's pozitívról stabilra rontotta az izraeli államadósság hitelminősítését. Korábban másik két hitelminősítő, a Fitch Ratings és az S&P is figyelmeztette a kormányt, hogy az igazságügyi reformtervek miatt leminősítést fontolgatnak.
Erős gazdaság a miénk, remek hely befektetési szempontból
– reagált a Bloomberg szerint Moody's döntésére Nir Barkat izraeli gazdasági és ipari miniszter, hozzátéve, hogy az ország ebből a válsághelyzetből is fel fog állni, ahogyan pandémia után is.
Az izraeli jegybank kormányzója, Amir Yaron azonban nem feltétlen ért egyet a politikussal. Szerinte legrosszabb esetben az igazságügyi reform a következő három évben akár 2,8 százalékponttal elmaradhat a várakozásoktól az éves gazdasági növekedés.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint mindenesetre az izraeliek 53 százaléka a kormányt okolja a kialakult krízishelyzetért. A megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozta, hogy a megnövekedett megélhetési költségeket kellene először rendezni, csak ezt követően jöhet szóba az igazságügyi reform. Az igazi érvágás a kormány számára, hogy még a szavazóbázisuk 61,5 százaléka is úgy gondolja, először a társadalmi-gazdasági problémákkal kellene foglalkozni.
