Sok napelemes rendszer, ettől lényegesen kevesebb, de sok szélfarm, biomassza, hőszivattyúk és akkumulátoros és más energiatárolók tömege, valamint gyakorlatilag az összes energiaigény közvetlen és közvetett villamosítása – ez a képlete a klímasemleges Európa kialakításának 2050-re. A kérdés, hogy ha lehetne ezt jóval hamarabb elérni, akkor az tényleg feláras-e.
Utóbbi kérdésre végzett kutatást és modellszámításokat egy nemzetközi csapattal a finn LUT Egyetem. Finnország második legnagyobb campusán a kutatók arra jutottak: a hagyományos energiatermelés gyorsabb kivezetése (2050 helyett 2035-ig) összességében olcsóbb lenne, mint a klímacélban megfogalmazottak szerint, a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósítása.
Az IEE Xplore tudományos fórumon publikált kutatás valójában ennél is nagyobb ívű. Nem ez az első elemzés, amely arra a következtetésre jutott, hogy akár a teljes energiaigény kielégíthető megújuló forrásokból, és hogy ez hosszú távon olcsóbb, miközben megfelel a fenntarthatósági követelményeknek. De a kutatók több tételt is először számszerűsítettek.
Tabukat kell dönteni
A PV Magazine által is szemlézett tanulmány megjelenését követően az egyik résztvevő, Macro Raugei, az Oxford Brookes Egyetem (Egyesült Királyság) és a Columbia Egyetem (New York, USA) munkatársa a számok helyett azt emelte ki, hogy:
az a gyakran hangoztatott érv, miszerint a megújulók nem biztosítanak, és nem is tudnak nagyobb energiamegtérülést biztosítani a befektetéseknek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, mivel jelenleg még fosszilis tüzelőanyagokra van szükség a gyártásukhoz és telepítésükhöz, alapvetően hibás.
Szerinte ugyanezzel a hibás logikával a szén sem tudott volna a bőséges „nettó” energia életképes forrásává válni a történelemben, mivel kezdetben a megszerzését alacsonyabb energiamegtérülésű befektetéssel, emberi és állati energia támasztotta alá, így az ENROI jóval 1 alatt maradt.
Ehhez leginkább sok-sok napelem kell, egészen pontosan úgy 4,5 terawatt (TW) termelőkapacitás. Ami óriási méret: jelenleg ennek töredékénél, 160 gigawattnál (GW) jár Európa. Mivel azonban a fosszilis tüzelőanyagok (szén, gáz, olaj) nagyon drágák lettek, a számok és a tervek jóval többet elbírnak, mint a jelenre épített puszta racionalitás.
A szén-dioxid-mentesítéshez felhasználható technológiák a napelemekre és a szélenergiára támaszkodnak, A kutatók becslése szerint 3-4,5 TW fotovoltaikus termelőkapacitás mellett 800-1000 GW új szélerőmű-kapacitás beépítésére lesz, lenne szükség – mindez azt eredményezné, hogy a felhasznált áram 50-54 százaléka napelemes rendszerekből állítódna elő, nagyjából 10 százalékkal lenne kisebb a szélenergia aránya a mixben. A tanulmány azonban azt is részletesen körbeírja, hogy hol ideális a hőszivattyúk alkalmazására, a zöldhidrogén, illetve az ammónia és a metanol felhasználására.
Drágább lesz a rendszer
A különböző árforgatókönyveket is bekalkuláló modellezés - amely a jelenlegi napelemes kapacitások mintegy 30-szorosát igényelnék elérni mindössze 12 év múlva - célja az volt, hogy kiderítsék: milyen költségek merülnek fel, illetve milyen költségeket lehet megtakarítani, ha a klímasemlegesség felé vezető utat 2040-re vagy 2035-re gyorsítanák fel.
Így jött ki az, hogy 2025-re valószínűleg az energiarendszer működtetése 70 százalékkal lesz drágább a jelenleginél, de az is, hogy olcsóbb lenne 2035-re a klímasemlegességig vezetni az európai energiarendszert, mint a most tervezett úton, 2050-ig elnyújtani ezt.
A klímasemleges energiaellátás elérése 2035-re nagy beruházásokat igényel. Olyan nagyokat, hogy az évtized végéig a tagállamoknak 2900 milliárd eurót kellene befektetniük a megújuló energiába és a kapcsolódó infrastruktúrába. A következő évtizedben viszont 5200 milliárdot. Ezek őrületesen nagy összegek, de a magas beruházási költségek ellenére a rendszer összköltsége észszerű határokon belül maradna, és ami szintén nagyon fontos: stabil lenne - állítják a kutatók.
Hogy mit jelentene ez az áram fogyasztói árában? A 2035-ös "gyorsított forgatókönyv" szerint 52 euróba kerülne egy megawattóra (MWh). Összehasonításul: a HUPX aktuális, mai napi zsinóáram MWh ára 398 euró.
