A sertés szívbillentyűket évtizedek óta sikeresen használják az embereken. Beleikből vérhígítót állítanak elő, bőrük égési sérülések kezelésénél segít, szaruhártyájuk a látás helyreállítására szolgál.
Most tudósok ideiglenesen egy vesét kapcsoltak egy emberi szervezethez és megfigyelték, ahogy az működni kezd. Ehhez ugyanakkor egy génszerkesztett állat veséjére volt szükség, enélkül ugyanis a vese kilökődött volna - olvasható a portálon.
A kísérlethez egy már elhunyt, de lélegeztetőgépen tartott nő testét használták. A család azért egyezett bele ebbe, mert az elhunyt korábban szerette volna, hogy szerveit donációra használják, de azok nem voltak erre alkalmasak. Az illető egyébként 3 éve már kapott egy donor szívet, méghozzá egy hepatitis-C-ben szenvedő emberből. Akkor azért fogadta el a szervet, mert a várólista nagyon hosszú volt.
Etikai kérdések merülnek fel
Az állati transzplantációs kísérletek évszázadokra nyúlnak vissza, korábban főemlősökkel próbálkoztak, de a közfelháborodás miatt ma már a sertések adják a kutatás fő irányát.
Több biotechnológiai vállalat is versenyben van, hogy megfelelő sertésszerveket fejlesszen ki transzplantációra, annak érdekében, hogy enyhítse az emberi szervhiányt. Az Egyesült Államokban több mint 90 ezer ember áll sorban veseátültetésre. Naponta 12-en halnak meg várakozás közben.
