A világ második legnagyobb bányaipari cégének számító, brit-ausztrál Rio Tinto vállalat már pórul járt egyszer egy vasbányával Ausztráliában, amikor őslakosok 46 ezer éves kultikus barlangját robbantotta fel, hogy kitermelhesse az érceket. Most pedig Nyugat-Szerbiában találja magát szembe hasonló ellenállással, mint több kontinenssel arrébb. A balkáni terv megvalósítása jelenleg a bánya és a gyár számára szükséges földterületek felvásárlásánál tart, de már százezrek ágállnak ellene, és kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy tartsanak népszavazást az új bányáról.
"Gondolkozzanak el a következményekről és ne adják a földjeiket. A Jadar folyó ezen térsége már nyolcezer éve lakott és senki sem fog minket innen elzavarni" - érvelnek a civilszervezeti aktivisták a Balk.hu összefoglalója szerint. Azt is felhozták, hogy a térségben számos műemlék és régi épület található, a Rio Tinto pedig Ausztráliában bizonyította, hogy ezekre nem sokat ad, a civilek félnek, hogy a bánya miatt megsemmisülhet Szerbia történelmének több értékes emléke.
Ennél is aggasztóbb probléma, hogy az elektromos autók akkumulátoraihoz használt lítium bányászatához és feldolgozásához jelentős mennyiségű vízre van szükség. Viszont a térségben már korábban is többször vízhiány alakult ki. Félő, hogy az üzem csak rontana a helyzeten. Miközben a lítium kinyerése eleve erősen szennyező folyamat, a feldolgozás melléktermékeit ártalmatlanítani kell, a mérgező anyagok tárolása bonyolult feladat.
Június közepére összejött a több mint száztízezer aláírás, így a szerb törvények szerint is el kellene rendelni a helyi népszavazást az üzem létesítéséről. A Loznica közelében megvalósuló projektről szóló referendum tervét korábban már Aleksandar Vučić szerb államfő is felvetette, és ha valóban szavazhatnak majd a helyiek a beruházásról, akkor nagy valószínűséggel csak terv marad az akkumulátorgyártás nélkülözhetetlen nyersanyagának kitermelésére vonatkozó elképzelés. Vučić ugyan buzdít mindenkit, hogy támogassa a beruházást, miközben a kormány azt hangsúlyozza, hogy a projekt már az építés szakaszában is több mint kétezer embernek ad munkát, s ha beindulna az export, az állami költségvetés hatalmas kiegészítő jövedelemhez jutna.
A népszavazás még akkor is fennakadásokat okoz majd, ha a szavazók többsége jóváhagyná a tervet: amíg nincs meg a voksolás dátuma, majd az eredménye, nem lehet kiadni a használatbavételi engedélyt. Így mindenképpen késni fog az építkezés jövőre tervezett megkezdése, és 2026-ra időzített befejezése - írja a balkáni szakportál.
Az utóbbi években jelentősen nőtt a kereslet a lítiumra, de a kínálat még csökkent is: 2018-ban még 95 ezer tonna akkumulátorban felhasználható minőségű lítium került a világpiacra, tavaly viszont már csupán 83 ezer tonna. A loznicai termelőhelyről úgy becsülik, hogy ott akár évente 55 ezer tonnányi tiszta lítiumot is a felszínre lehetne hozni, így jelentősen csökkenne a világ függése a jelenleg még működő, Európán kívüli termelőktől.
