<gprs>A bankunió a törvényhozás által lefektetett (tehát nem az eredeti) tervek szerint halad - mondta nyitóelőadásának kezdetén Farkas Ádám, az Európai Bankhatóság (EBA) főigazgatója, aki többek között az alábbiakról beszélt az Európai Bankunió megvalósításának jelenlegi állásával kapcsolatban. </gprs>
Az egységes felügyelet első lépései
<gprs>A bankunió előzménye az új EU-s felügyeleti intézményrendszer volt, amely 2011. január 1-jén állt fel. A Párizsban székelő ESMA-ból, a franfurti EIOPA-ból és a bankrendszer felügyeletéért felelős londoni központú EBA-ból, valamint a franfurti székhelyű Rendszerkockázati Tanácsból (ESRB) áll. Mindez nagy előrelépés volt a korábbiakhoz képest, de nem volt elégséges ahhoz, hogy megelőzzön egy újabb válságot (csak mérsékli a valószínűségét). A felügyelet, a válságkezelés és a bankszektor stabilitásának megőrzése miatt fontos fiskális felelősségvállalás is nemzeti hatáskörben maradt.</gprs>
<gprs>Itt van Bázel III.
</gprs>
<gprs>Ezzel párhuzamosan egy új, világméretű bankszabályozás vette kezdetét, amely leginkább Bázel III. néven ismert. Az EU-ban létrehozták az egységes európai prudenciális szabálykönyvet (Single Rulebook). Újdonságként többek között részletes likviditási, tőkeáttételi szabályok és explicit makroprudenciális szabályozás került bevezetésre, újraszabályozták a tőkekövetelményeket, a banki kockázatkezelést és bónuszkorlátozást vezettek be. Az EBA többek között nagyon részletes (egy komplex bank esetében akár 300 ezer adatot tartalmazó) jelentésszolgálati rendszert alkalmaz, a szabályok felügyelése azonban nemzeti szinten maradt. </gprs>
Mi tette szükségessé az egységes bankfelügyeletet?
Az egyedi európai bankok relatív súlya a saját nemzeti GDP-jükhöz képest nagyon nagy (jóval magasabb az amerikaiaknál), az EU egészének GDP-jéhez képest viszont nem nagyobbak az amerikaiaknál.) Az egész bankrendszer relatív mérete a GDP-hez így is elég nagy: az EU-ban GDP-arányosan 350 százalék, az USA-ban csak 80 százalék körüli. A bankok megingásából fakadó társadalmi/fiskális költségek európai szinten kezelhetők, nemzeti szinten nem feltétlenül.
<gprs>Ez azért is gond, mert eközben kölcsönös a visszacsatolás a tagországok fiskális pozíciója és a bankrendszer pénzügyi pozíciója között: ha egyik megrendül, a másik is könnyen megrendül. Az európai és az amerikai bankok a válság kezdete óta nominálisan nagyjából ugyanannyi tőkét vontak be, ennek ellenére Európában tovább húzódott a bankok válsága, miközben az USA-ban egyre egészségesebbek. Az EU-n belüli pénzügyi közvetítés a válság előtt nagyjából homogén, a válság kezdete óta azonban nem az: a német és francia vállalatok olcsón, az olasz és a spanyol vállalatok viszont nagyon drágán finanszírozzák magukat, pedig a monetáris politika (lásd: ECB) ugyanaz. </gprs>
Jön a bankunió!
Az Európai Tanács 2012 júniusában ért oda, hogy egy egységes bankunió létrehozásáról döntsön. Három lényeges pillérből áll az új intézményrendszer, amely képes különválasztani a nemzeti államháztartás rendszerét a bankok pénzügyi helyzetétől.
1. Egységes felügyeleti rendszer (SSM): idén novembertől indul el formálisan, az ECB keretein belül. Bankok széles körének közvetlen felügyeletét jelenti, beleértve a Magyarországon működő európai nagybankok csoportszintű felügyeletét is. Előkészítése három elemből áll: A. általános kockázatelemzés, B. eszközminőségi felülvizsgálat (az MNB is végzett ilyet, bár Magyarország még nem lép be), C. stresszteszt.
2. Egységes válságkezelési intézményrendszer (SRM/SRF): a bankunió második pilléreként a bankok válságának kezelésére egységes szabálykönyvet hoztak létre egy direktíva (BRRD) formájában. Alkalmazása nemzetállami keretek között kezdődik meg. A direktíva szerint ki kell jelölni egy szanálási hatóságot, helyreállítási és szanálási tervet kell elkészíteni és értékelni. Teljes körű és egységes korai beavatkozási és szanálási eszközrendszer jön létre, a magánszektor erőteljesebb bevonásával a szanálási költségek terheibe, és nemzetközi összehangolás is kötelező. Bizonyos elemek csak 2016-ban lépnek életbe. (Két hét múlva az EBA-n belül egyébként új bizottság jön létre a szanálási hatóságok munkájának összehangolására.) A bankunióban létrejön egy szanálási hatóság, és a bankszanálási mechanizmus részeként a bankunió tagországai elhatározták, hogy egységes bankszanálási alapot hoznak létre egy kormányok közötti (az EU Szerződésén kívüli) egyezménnyel. Számos részletkérdés még nem tisztázott.
3. Egységes betétvédelmi/biztosítási rendszer (SDGS): ebben még nincs megegyezés az EU-ban.
<kapcs></kapcs>
