Sűrű fogadkozások közepette utazott el első európai uniós vizitjére Gikasz Harduvelisz görög pénzügyminiszter, aki az egy héttel korábbi kormányátalakítás óta tölti be ezt a tisztséget - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. (Elődje, Jannisz Szturnarasz a jegybankelnök székébe ejtőernyőzött.) Az új pénzügyér, aki az USA-ban szerezte diplomáját és a közszolgálat elvállalása előtt egy görög magánbank vezető elemző közgazdásza volt, elkötelezett a gazdasági reformok végrehajtása iránt.
A változtatásokat a kormány és a Görögországot finanszírozó EU-ECB-IMF trojka megállapodása alapján kell végrehajtani, hogy hosszú távra stabilizálják a költségvetés bevételeit és lefaragják a kiadásokat. Harduvelisznek meg kell győznie az eurózóna többi pénzügyminiszterét, hogy végrehajtják a vállalt intézkedéseket, mert ez a feltétele annak, hogy hozzájáruljanak a EU-IMF-hitelcsomag két következő - összesen kétmilliárd euró értékű - részletének átutalásához.
Meg fogják csinálni!
Az esedékes tennivalók között szerepel a körbetartozások felszámolása, a gyógyszerészek árrésének szűkítése és egy új etikai kódex kibocsátása a kormány és a parlament tagjainak. Ezeket a feladatokat úgy akarják teljesíteni, hogy a trojka szakértőinek novemberben esedékes következő látogatásán már ne az elmaradásokról tárgyaljanak, hanem a további teendőkről.
Szakértők szerint Görögországnak szüksége lesz a harmadik - ezúttal egy számjegyű eurómilliárdos - segélycsomagra is az előző kettő után. (Ezekben összesen 240 milliárd euró kedvezményes hitelt kapott.) A kormány ugyanakkor azt szeretné, hogy a GDP 174 százalékára hízott államadósság hitelezői, azaz túlnyomó részben az eurózóna többi kormánya, engedjék el a tartozások egy részét.
Meg fogják csinálni?
Ezzel egyidejűleg azonban az új miniszterek egy része lázadozik. Andreasz Loverdosz kiborította a kormány többi tagját, amikor néhány nappal megválasztása után kijelentette: nem vehet részt egy olyan költségvetés keresztülvitelében, amelyet nem szavazott meg a parlamentben. Ezzel egyidejűleg megütközött a közigazgatás átszervezéséért, ezen belül a közalkalmazotti elbocsátásokért felelős kollégájával, akitől azt követelte, hogy vegyenek vissza többet az elmúlt években tartalék állományba helyezett közszolgákból.
Argirisz Dinopulosz belügyminiszter mély együttérzéséről biztosította a helyhatóságok dolgozóit, akik a közszférában végrehajtott elbocsátások ellen tiltakoztak, Makisz Voridisz, az egészségügyi tárca új vezetője pedig azt követelte, hogy a kormány biztosítson a gyógyszertáraknak minimális garantált nyereséget. A mezőgazdasági minisztérium vezetője az állami áramszolgáltató részleges privatizációjának felülvizsgálatát ígérte, a közlekedési tárca irányítója - aki megőrizte posztját - arról értekezett, hogy a közalkalmazotti elbocsátásokkal szemben \"horizontális\" lépéseket kell tenni.
Antonisz Szamarasz miniszterelnök környezete nem győzött magyarázkodni. A kincstári álláspont szerint az ilyen véleményeltérések nem jelentik a reformok sutba dobását. A kormányszóvivő úgy interpretálta a kormánytagok lázongását, hogy az egyes minisztereknek lehetőségük van kisebb változtatások végrehajtására tárcájuk politikájában. Nagy, a kormány stratégiáját érintő módosítások azonban nem lesznek - tette hozzá.
Fagyos kilátások
Elemzők szerint Szamarasz két ok miatt szervezte át kormányát. Az egyik az európai parlamenti választások kellemetlen eredménye, a másik az a lehetőség, hogy a tél végén-tavasszal előrehozott választások lesznek Görögországban. A május végi szavazáson a nagyobbik kormánypárt, a jobb-közép Új Demokrácia alulmaradt az ellenzék vezető erejével, a radikális baloldali Szirizával szemben. Utóbbi elutasítja az EU-IMF támogatásokért cserébe megkövetelt szigorú megszorító politikát.
Az Új Demokrácia és koalíciós partnere, a bal-közép Paszok ugyan együtt több szavazatot kapott, mint a Sziriza, de a helyzet így is bizonytalan. Februárban ugyanis lejár az államfő mandátuma. Utóda megválasztásához a parlament háromötödének támogatására lenne szükség, ám koalíciónak minimális többsége van. Kétséges, hogy a kormányfő meg tud-e nyerni elég független képviselőt egy elnökjelölt megválasztásához - ha nem, akkor előrehozott választások lesznek Görögországban.
Ez meglehetősen sötét jövőt vetít az ország elé, ugyanis az európai parlamenti választáson rosszul szerepelt szélsőjobboldali pártok visszaszerezhetik támogatóikat a görögök körében, akik torkig vannak az elmúlt négy évvel. Poul Thomsen, az IMF athéni képviselet-vezetője a napokban figyelmeztetett a veszélyekre. A legnagyobb kihívást abban látja, hogy a görögök legyőzzék a gazdasági kiigazítások okozta fáradságukat és ellenálljanak annak, hogy egyes csoporotok szerzett jogaikra hivatkozva kisiklassák a reformokat.
Athén négy év távollét után az idén áprilisban tért vissza a nemzetközi tőkepiacra egy kötvénykibocsátással és értesülések szerint a nyár folyamán újabb hasonló műveletre készül.
