A Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kellett volna zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformját. Ehhez az kellett volna, hogy az eredetileg megszabott határidőig más tagországok mellett az amerikai kongresszus is ratifikálja azt.
A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben. Kína jelenlegi 3,994 százalékos kvótája például a reformok után 6,39 százalékra nőne, Indiáé pedig 2,441 százalékról 2,749 százalékra emelkedne, míg például Németországé 6,107 százalékról 5,583 százalékra, az Egyesült Államoké 17,661 százalékról 17,398 százalékra mérséklődne.
A G20 közleménye \"mély csalódottságának adott hangot\" az amerikai döntés elmaradása miatt. Jelezte egyben, ha az év végéig nem ratifikálja a kongresszus a reformok végrehajtásához szükséges dokumentumokat, akkor az IMF-hez fordulnak a megfelelő lépések előkészítésére, egyeztetve az IMF politikai-stratégiai testületével, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottsággal (IMFC).
A G20 közleményében szó volt Ukrajnáról is. A dokumentum megfogalmazása szerint a tagországok figyelemmel követik az ukrán gazdaság helyzetét, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy milyen gazdasági és pénzügyi kockázatok veszélyeztetik a stabilitást. A dokumentum szerint az IMF és a Világbank az a két intézmény, amelyek a leginkább képesek segítségek nyújtani a gazdasági gondokkal küszködő országoknak. A G20 \"üdvözölte, hogy a Nemzetközi Valutaalap együttműködik az ukrán hatóságokkal a szükséges reformok végrehajtása céljából\".
Az IMF politikai-stratégiai testülete, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) szombaton este kiadott közleménye egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az IMF vezetősége szerint az ukrán kormányzat \"fontos reformokba fogott\". A dokumentum szerint \"az IMFC üdvözli az IMF együttműködését azokkal az országokkal, mint például Ukrajnával, ahol nem stabil a helyzet.\"
Eszerint további lépéseket kell tennie az Európai Központi Banknak (ECB), ha tartósan alacsony marad az infláció az euróövezetben.
Mario Draghi ECB-elnök a múlt héten kijelentette: az eurójegybank kormányzótanácsában teljes egyetértés van arról, hogy fontolóra vegyék a gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítést és a kötvényvásárlásokat, ha az euróövezeti infláció hosszú időn át nagyon alacsony marad. Márciusban 0,5 százalékra lassult az éves infláció az eurózónában, ezzel tovább távolodott a bank inflációs céljától, a 2 százalékhoz közelítő értéktől. Meg nem erősített hírek szerint az ECB arra jutott, hogy egy éven belül 1000 milliárd eurós - vagyis nagyjából havi 80 milliárd eurós - eszközvásárlás 0,2-0,8 százalékkal növelheti az inflációt.
