Az ukrán bankpiacot tartják a szakértők az egyik legkockázatosabbnak a feltörekvők közül, elsősorban a politikai feszültség miatt. Az IHS nemzetközi tájékoztatási társaság jelentése szerint a három legnagyobb kelet-közép-európai hitelező szeretne kivonulni Ukrajnából. Az UniCredit és az Intesa Sanpaolo hivatalosan is bejelentette, hogy vevőt keres ukrajnai bankjaira, a Raiffeisen pedig "nyitott a lehetőségekre". Az IHS bankkockázati csoportja októberben a makrogazdasági egyensúlyhiány és a pénzügyi stabilitást potenciálisan súlyosan veszélyeztető politikai nyomás miatt stabilról negatívra rontotta az ukrajnai pénzintézetek kockázatminősítését. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzőinek az a véleménye, hogy a nagy költségvetési hiány, a nem eléggé rugalmas valutaárfolyam, a külföldi hitelfelvételeknek való kitettség és a valutatartalékok folyamatos megcsappanása igen sérülékennyé teszi az ország gazdaságát − írta az International Business Times.
Az ukrán bankokat keményen sújtotta a 2008-as pénzügyi válság, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy a bruttó hazai termék mintegy 5 százalékának megfelelő összeggel támogassa meg a leggyengébb pénzintézeteket. Bár az utóbbi években sokat javult a bankrendszer állapota, a hrivnya komolyabb leértékelése vagy a hitelek és a tőke beáramlásának lassulása még mindig nagy bajba sodorhatja a törékeny bankszektort. A külföldi valutában denominált hitelek aránya közel 40 százalékra csökkent, de ez még mindig magas, eközben a rossz hitelek aránya a 2008-as 3 százalék alattiról 15 százalék fölé emelkedett a hivatalos adatok szerint − a nem hivatalos szakvélemények 30 százalékot valószínűsítenek. A Moody's két héttel ezelőtt 11 ukrán bank minősítését rontotta le, mert arra számít, hogy az év végére rossz hiteleik aránya eléri a 35 százalékát, a Standard & Poor's viszont már 40 százalékkal számol. A kijevi jegybank jelentése szerint szeptemberben az ukrajnai bankok konszolidált vesztesége 770 millió hrivnya volt, ez hat és félszerese a tavaly szeptemberinek.
A valutatartalék már kevesebb, mint amennyi az IMF által minimálisan szükségesnek tartott háromhavi import fedezésére képes. A következő 12 hónapban a kormánynak mintegy 5 milliárd dollárnyi külföldi adósságot kell törlesztenie (ami az ukrán GDP 2,8 százaléka), s az ehhez szükséges új hitelekhez egyre nehezebben és drágábban jut hozzá Kijev. A tízéves lejáratú ukrán eurókötvény hozama a januári 6 százalékról mostanra közel 10 százalékra ment fel. A helyzetet súlyosbítja, hogy még mindig nem sikerült tető alá hozni a megállapodást az IMF-fel, amely előző, 15 milliárd dolláros hitelének folyósítását 2011-ben befagyasztotta, mivel Ukrajna nem teljesítette annak feltételeit.
A bruttó hazai termék még mindig több mint 10 százalékkal elmarad a válság előttitől és továbbra is lefelé tart. A központi statisztikai hivatal adatai szerint a GDP az első és a második negyedévben 1,1, illetve 1,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól. Az év második felében a Világbank némi élénkülésre számít a kitűnő termésnek és az alacsony bázisnak köszönhetően, de így is csak 0 százalék körüli eredményt vár.
Szerző: Barabás T. János
