A kormány adóemelési terveinek minimális, legfeljebb 0,2 százalékos hatása lehet a jövő évi inflációra, láncszerű áremelkedésekre − a sajtó riogatásai ellenére − nem kell számítani − jelentette ki Mugur Isarescu jegybankelnök. Románia idén és jövőre is 0,2 százalékos GDP-arányos engedményt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az államháztartási hiánycélt illetően, mivel a költségvetés bevételei a várakozások alatt maradtak. Ennek ellenére további intézkedésekre is szükség van, a vállalatok megadóztatása azonban jobb megoldás az egykulcsos jövedelemadó vagy az áfa emelésénél, miután a sarc a lakosságot alig érinti − véli a jegybankár. Ezt az optimista véleményt azonban kevesen osztják, gazdasági szakemberek számításai szerint a jövedéki adók emelése, az üzemanyag drágulása, valamint a vállalatok által áthárított adók éves szinten egyhavi minimálbérnek megfelelő összeget − nagyjából 720 lejt (1 euró = 4,45 lej) − vonnak el a családoktól. Bukarest arról állapodott meg az IMF-fel, hogy jövőre már nem az euró árfolyamát követve, hanem az előző évi október elsejei éves inflációval megegyező mértékben, azaz jelen esetben 4,77 százalékkal emelik a jövedéki adókat, ami optimista becslések szerint 3,44 milliárd lejt hoz a költségvetésnek. A módszerváltás nem véletlen, tavaly egy euróért 4,52 lejt kellett fizetni, idén október elején az árfolyam 4,44 lejre csökkent, aminek következtében a jövedéki adónak 1,6 százalékkal kellene csökkennie. Az üzemanyag jövedéki adóját további 0,7 euróval emelik literenként, az ebből befolyó 500 millió eurót infrastrukturális fejlesztésekre használnák. Előzetes számítások szerint a benzin 36, a gázolaj 35 banival drágul, 6,21, illetve 6,3 lejre, ami nagyjából 7−10 százalékos drágulással jár majd a boltokban − kongatja a vészharangot Dragos Frumosu, az élelmiszer-ipari érdekképviselet elnöke.
A kilenchavi adóbevételek összesítésekor egyértelművé vált, hogy legnagyobb mértékben az áfabevételek maradtak el a várakozásoktól, ezért a kormánynak olyan új adónemet kellett kidolgoznia, ami alól nem tudnak kibújni a vállalkozások. Az úgynevezett speciális építmények (olaj- és gázkutak, fúrótornyok, szél-, nap-, vízerőművek, telekommunikációs hálózatok, tározók, csatornák, áram- és gázvezetékek) megadóztatásának ötlete nem új keletű, bevezetését már az előző kormány is tervezgette. A Victor Ponta vezette kabinet elképzelése, hogy január elsejétől a különleges építmények értékének 1,5 százalékát kell a vállalatoknak két lépcsőben (májusban és szeptemberben) az államkasszába befizetni, ebből azonban levonhatóak a fejlesztésekre, felújításokra fordított összegek. A tervezett intézkedés nyomán az energetikai cégek − köztük az E.On, az Enel, a GDF Suez, a Transelectrica, a Transgaz, a Romgaz, illetve a Petrom − éves szinten legkevesebb 500 millió euróval támogatják majd a büdzsét. A Transelectrica például 25,6 ezer nagyfeszültségű oszlopot üzemeltet, a Petromnak 9 ezer gáz- és olajfúró tornya van az országban, a GDF Suez és az E.On 16 ezer, illetve 18,8 ezer kilométernyi gázhálózat tulajdonosa, ami januártól adóköteles lesz. Piaci szakértők szerint a lépés 20 százalékkal drágíthatja az energiát a végfogyasztóknál, miután a pluszköltség egy részét biztosan áthárítják majd a társaságok, így a tervezett bér- és nyugdíjemelésből gyakorlatilag semmit sem érez majd a lakosság. Ponta szerint jövőre a közszféra egy szűk szegmensében (kezdő tanárok, rezidensek) 3-4 százalékkal emelik a béreket, két lépcsőben, a jelenlegi 800-ról 900 lejre nő a minimálbér, a nyugdíjakat pedig nagyjából az infláció arányában, 3,76 százalékkal indexálják, és amennyiben lesz rá forrás, 5 százalékkal csökkenhet a társadalombiztosítási járulék is. Az IMF ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy járulékcsökkentés nem szerepel a jövő évi büdzsé tervezetében, az alapélelmiszerek esetében tervezett áfacsökkentésre pedig csak újabb adók bevezetése árán van lehetőség, hogy a 2,2 százalékos GDP-bővülés mellett a 2,2 százalékos hiány tartható legyen.
Szerző: Túrós-Bense Levente
