Az észt legfelső számvevőszék jelentése szerint a költségvetés és a gazdaság sikerei egyelőre nem érződnek az emberek mindennapi életében − írta a LETA hírügynökség. Bár a lakosság vásárlóereje valamennyit nőtt az utóbbi években, de még mindig csak 69 százaléka az EU−27 átlagának, vagyis még mindig nem érte el a válság előtti 70 százalékot. Ugyanakkor az árak sokkal gyorsabban emelkedtek az európai átlagnál. A Postimees Online szerint a válság előttit közel 7 százalékkal haladta meg a fogyasztói árindex, az áram, a hőenergia és az üzemanyagok 11,4 százalékkal drágultak és 2012-re az árszint az uniós átlag 80 százalékára ment fel. Az infláció elvitte a bérek emelkedésének nagyját, így a reálbérek 2011-ben csak 0,9, 2012-ben pedig 1,7 százalékkal nőttek. A jobb élet- és munkalehetőségek keresése valóságos népvándorlást indított el. Egy évtized alatt az ország 15 megyéjéből 11-nek a népessége több mint 10 százalékkal csökkent, ahogy vidékről a nagyvárosokba áramlottak az emberek. Felgyorsult a kivándorlás is: tavaly már közel 83 ezer észt élt és dolgozott tartósan külföldön. E folyamat következtében tovább nőtt a különbség az ország egyes részei között. Míg a fővárosban, Tallinnban a lakosok 10 százaléka él szegénységben, arányuk Északkelet-Észtországban 30 százalék.
Az internetes lapnak nyilatkozva Juhan Parts gazdasági miniszter azt emelte ki, hogy ez már nem az olcsó munkaerő országa, jelenleg a bruttó átlagkereset 1000 euró, ami a prognózisok szerint 2020-ra meghaladhatja a 2000 eurót is. Ezzel együtt − mintegy válaszul azoknak, akiket aggaszt a bérek gyors növekedése − emlékeztetett arra, hogy Észtország még mindig a legszegényebb tagja az eurózónának s az átlagos észt család vagyona a tizede egy svéd családénak. A helyzet javítása érdekében a kormány fel akarja emelni a fizetések adómentességének határát, bár azt határozottan cáfolták, hogy ez a sajtóban terjedő havi 500 euróig menne fel. Emellett jövőre 20 százalékkal tervezik emelni a közalkalmazottak fizetését.
Szerző: Barabás T. János
